Megoldás a(z) v változóra
v=-2\sqrt{6}i\approx -0-4,898979486i
v=2\sqrt{6}i\approx 4,898979486i
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
1=9+\frac{1}{3}v^{2}
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
9+\frac{1}{3}v^{2}=1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{1}{3}v^{2}=1-9
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 9.
\frac{1}{3}v^{2}=-8
Kivonjuk a(z) 9 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -8.
v^{2}=-8\times 3
Mindkét oldalt megszorozzuk \frac{1}{3} reciprokával, azaz ennyivel: 3.
v^{2}=-24
Összeszorozzuk a következőket: -8 és 3. Az eredmény -24.
v=2\sqrt{6}i v=-2\sqrt{6}i
Megoldottuk az egyenletet.
1=9+\frac{1}{3}v^{2}
Kiszámoljuk a(z) 3 érték 2. hatványát. Az eredmény 9.
9+\frac{1}{3}v^{2}=1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
9+\frac{1}{3}v^{2}-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
8+\frac{1}{3}v^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 8.
\frac{1}{3}v^{2}+8=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
v=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\times \frac{1}{3}\times 8}}{2\times \frac{1}{3}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{3} értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
v=\frac{0±\sqrt{-4\times \frac{1}{3}\times 8}}{2\times \frac{1}{3}}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
v=\frac{0±\sqrt{-\frac{4}{3}\times 8}}{2\times \frac{1}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{3}.
v=\frac{0±\sqrt{-\frac{32}{3}}}{2\times \frac{1}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{4}{3} és 8.
v=\frac{0±\frac{4\sqrt{6}i}{3}}{2\times \frac{1}{3}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -\frac{32}{3}.
v=\frac{0±\frac{4\sqrt{6}i}{3}}{\frac{2}{3}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{3}.
v=2\sqrt{6}i
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{0±\frac{4\sqrt{6}i}{3}}{\frac{2}{3}}). ± előjele pozitív.
v=-2\sqrt{6}i
Megoldjuk az egyenletet (v=\frac{0±\frac{4\sqrt{6}i}{3}}{\frac{2}{3}}). ± előjele negatív.
v=2\sqrt{6}i v=-2\sqrt{6}i
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}