Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{2}+2\approx 3,414213562
x=2-\sqrt{2}\approx 0,585786438
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\frac{1}{2}x^{2}+2x=1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-\frac{1}{2}x^{2}+2x-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-\frac{1}{2}\right)\left(-1\right)}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{2} értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-\frac{1}{2}\right)\left(-1\right)}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+2\left(-1\right)}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{1}{2}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-2}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{-2±\sqrt{2}}{2\left(-\frac{1}{2}\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és -2.
x=\frac{-2±\sqrt{2}}{-1}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{1}{2}.
x=\frac{\sqrt{2}-2}{-1}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±\sqrt{2}}{-1}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és \sqrt{2}.
x=2-\sqrt{2}
-2+\sqrt{2} elosztása a következővel: -1.
x=\frac{-\sqrt{2}-2}{-1}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±\sqrt{2}}{-1}). ± előjele negatív. \sqrt{2} kivonása a következőből: -2.
x=\sqrt{2}+2
-2-\sqrt{2} elosztása a következővel: -1.
x=2-\sqrt{2} x=\sqrt{2}+2
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{1}{2}x^{2}+2x=1
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{-\frac{1}{2}x^{2}+2x}{-\frac{1}{2}}=\frac{1}{-\frac{1}{2}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: -2.
x^{2}+\frac{2}{-\frac{1}{2}}x=\frac{1}{-\frac{1}{2}}
A(z) -\frac{1}{2} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\frac{1}{2} értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=\frac{1}{-\frac{1}{2}}
2 elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 2 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x^{2}-4x=-2
1 elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=-2+\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=-2+4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x^{2}-4x+4=2
Összeadjuk a következőket: -2 és 4.
\left(x-2\right)^{2}=2
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{2}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=\sqrt{2} x-2=-\sqrt{2}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{2}+2 x=2-\sqrt{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}