Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{5}{6}\approx 0,833333333
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
x\left(x+1\right)+x\times 5x=5
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x^{2}+x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+1\right).
x^{2}+x+x\times 5x=5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+1.
x^{2}+x+x^{2}\times 5=5
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
6x^{2}+x=5
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}\times 5. Az eredmény 6x^{2}.
6x^{2}+x-5=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
a+b=1 ab=6\left(-5\right)=-30
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 6x^{2}+ax+bx-5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,30 -2,15 -3,10 -5,6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -30.
-1+30=29 -2+15=13 -3+10=7 -5+6=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(6x^{2}-5x\right)+\left(6x-5\right)
Átírjuk az értéket (6x^{2}+x-5) \left(6x^{2}-5x\right)+\left(6x-5\right) alakban.
x\left(6x-5\right)+6x-5
Emelje ki a(z) x elemet a(z) 6x^{2}-5x kifejezésből.
\left(6x-5\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 6x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{5}{6} x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 6x-5=0 és a x+1=0.
x=\frac{5}{6}
A változó (x) értéke nem lehet -1.
x\left(x+1\right)+x\times 5x=5
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x^{2}+x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+1\right).
x^{2}+x+x\times 5x=5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+1.
x^{2}+x+x^{2}\times 5=5
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
6x^{2}+x=5
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}\times 5. Az eredmény 6x^{2}.
6x^{2}+x-5=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 5.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\times 6\left(-5\right)}}{2\times 6}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 6 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\times 6\left(-5\right)}}{2\times 6}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1-24\left(-5\right)}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 6.
x=\frac{-1±\sqrt{1+120}}{2\times 6}
Összeszorozzuk a következőket: -24 és -5.
x=\frac{-1±\sqrt{121}}{2\times 6}
Összeadjuk a következőket: 1 és 120.
x=\frac{-1±11}{2\times 6}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 121.
x=\frac{-1±11}{12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 6.
x=\frac{10}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±11}{12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 11.
x=\frac{5}{6}
A törtet (\frac{10}{12}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{12}{12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±11}{12}). ± előjele negatív. 11 kivonása a következőből: -1.
x=-1
-12 elosztása a következővel: 12.
x=\frac{5}{6} x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
x=\frac{5}{6}
A változó (x) értéke nem lehet -1.
x\left(x+1\right)+x\times 5x=5
A változó (x) értéke nem lehet ezen értékek egyike sem: -1,0. Nincs definiálva a nullával való osztás. Az egyenlet mindkét oldalát megszorozzuk x+1,x^{2}+x legkisebb közös többszörösével, azaz ennyivel: x\left(x+1\right).
x^{2}+x+x\times 5x=5
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: x és x+1.
x^{2}+x+x^{2}\times 5=5
Összeszorozzuk a következőket: x és x. Az eredmény x^{2}.
6x^{2}+x=5
Összevonjuk a következőket: x^{2} és x^{2}\times 5. Az eredmény 6x^{2}.
\frac{6x^{2}+x}{6}=\frac{5}{6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 6.
x^{2}+\frac{1}{6}x=\frac{5}{6}
A(z) 6 értékkel való osztás eltünteti a(z) 6 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{1}{6}x+\left(\frac{1}{12}\right)^{2}=\frac{5}{6}+\left(\frac{1}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{1}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{1}{12}. Ezután hozzáadjuk \frac{1}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}=\frac{5}{6}+\frac{1}{144}
A(z) \frac{1}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}=\frac{121}{144}
\frac{5}{6} és \frac{1}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{1}{12}\right)^{2}=\frac{121}{144}
Tényezőkre x^{2}+\frac{1}{6}x+\frac{1}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{1}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{121}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{1}{12}=\frac{11}{12} x+\frac{1}{12}=-\frac{11}{12}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5}{6} x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{1}{12}.
x=\frac{5}{6}
A változó (x) értéke nem lehet -1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}