Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{2\sqrt{2}}{3}-1\approx -0,057190958
x=-\frac{2\sqrt{2}}{3}-1\approx -1,942809042
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
0=9\left(x^{2}+2x+1\right)-8
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
0=9x^{2}+18x+9-8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 9 és x^{2}+2x+1.
0=9x^{2}+18x+1
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 1.
9x^{2}+18x+1=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=\frac{-18±\sqrt{18^{2}-4\times 9}}{2\times 9}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 9 értéket a-ba, a(z) 18 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-18±\sqrt{324-4\times 9}}{2\times 9}
Négyzetre emeljük a következőt: 18.
x=\frac{-18±\sqrt{324-36}}{2\times 9}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 9.
x=\frac{-18±\sqrt{288}}{2\times 9}
Összeadjuk a következőket: 324 és -36.
x=\frac{-18±12\sqrt{2}}{2\times 9}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 288.
x=\frac{-18±12\sqrt{2}}{18}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9.
x=\frac{12\sqrt{2}-18}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±12\sqrt{2}}{18}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -18 és 12\sqrt{2}.
x=\frac{2\sqrt{2}}{3}-1
-18+12\sqrt{2} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{-12\sqrt{2}-18}{18}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-18±12\sqrt{2}}{18}). ± előjele negatív. 12\sqrt{2} kivonása a következőből: -18.
x=-\frac{2\sqrt{2}}{3}-1
-18-12\sqrt{2} elosztása a következővel: 18.
x=\frac{2\sqrt{2}}{3}-1 x=-\frac{2\sqrt{2}}{3}-1
Megoldottuk az egyenletet.
0=9\left(x^{2}+2x+1\right)-8
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
0=9x^{2}+18x+9-8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 9 és x^{2}+2x+1.
0=9x^{2}+18x+1
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 9 értéket. Az eredmény 1.
9x^{2}+18x+1=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
9x^{2}+18x=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{9x^{2}+18x}{9}=-\frac{1}{9}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 9.
x^{2}+\frac{18}{9}x=-\frac{1}{9}
A(z) 9 értékkel való osztás eltünteti a(z) 9 értékkel való szorzást.
x^{2}+2x=-\frac{1}{9}
18 elosztása a következővel: 9.
x^{2}+2x+1^{2}=-\frac{1}{9}+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=-\frac{1}{9}+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=\frac{8}{9}
Összeadjuk a következőket: -\frac{1}{9} és 1.
\left(x+1\right)^{2}=\frac{8}{9}
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{8}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\frac{2\sqrt{2}}{3} x+1=-\frac{2\sqrt{2}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{2\sqrt{2}}{3}-1 x=-\frac{2\sqrt{2}}{3}-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}