Megoldás a(z) x változóra
x=4
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
20x-5x^{2}=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x\left(20-5x\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a 20-5x=0.
20x-5x^{2}=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-5x^{2}+20x=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-20±\sqrt{20^{2}}}{2\left(-5\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -5 értéket a-ba, a(z) 20 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-20±20}{2\left(-5\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 20^{2}.
x=\frac{-20±20}{-10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -5.
x=\frac{0}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±20}{-10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 20.
x=0
0 elosztása a következővel: -10.
x=-\frac{40}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±20}{-10}). ± előjele negatív. 20 kivonása a következőből: -20.
x=4
-40 elosztása a következővel: -10.
x=0 x=4
Megoldottuk az egyenletet.
20x-5x^{2}=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-5x^{2}+20x=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-5x^{2}+20x}{-5}=\frac{0}{-5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -5.
x^{2}+\frac{20}{-5}x=\frac{0}{-5}
A(z) -5 értékkel való osztás eltünteti a(z) -5 értékkel való szorzást.
x^{2}-4x=\frac{0}{-5}
20 elosztása a következővel: -5.
x^{2}-4x=0
0 elosztása a következővel: -5.
x^{2}-4x+\left(-2\right)^{2}=\left(-2\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -4 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -2. Ezután hozzáadjuk -2 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-4x+4=4
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
\left(x-2\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}-4x+4. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-2\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-2=2 x-2=-2
Egyszerűsítünk.
x=4 x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 2.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}