Megoldás a(z) x változóra
x=3
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
0=2\left(x-1\right)^{2}-8
Összeszorozzuk a következőket: x-1 és x-1. Az eredmény \left(x-1\right)^{2}.
0=2\left(x^{2}-2x+1\right)-8
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
0=2x^{2}-4x+2-8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x^{2}-2x+1.
0=2x^{2}-4x-6
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -6.
2x^{2}-4x-6=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}-2x-3=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
a+b=-2 ab=1\left(-3\right)=-3
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-3 b=1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-3x\right)+\left(x-3\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-2x-3) \left(x^{2}-3x\right)+\left(x-3\right) alakban.
x\left(x-3\right)+x-3
Emelje ki a(z) x elemet a(z) x^{2}-3x kifejezésből.
\left(x-3\right)\left(x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a x+1=0.
0=2\left(x-1\right)^{2}-8
Összeszorozzuk a következőket: x-1 és x-1. Az eredmény \left(x-1\right)^{2}.
0=2\left(x^{2}-2x+1\right)-8
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
0=2x^{2}-4x+2-8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x^{2}-2x+1.
0=2x^{2}-4x-6
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -6.
2x^{2}-4x-6=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\times 2\left(-6\right)}}{2\times 2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 2 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) -6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\times 2\left(-6\right)}}{2\times 2}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-8\left(-6\right)}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 2.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+48}}{2\times 2}
Összeszorozzuk a következőket: -8 és -6.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{64}}{2\times 2}
Összeadjuk a következőket: 16 és 48.
x=\frac{-\left(-4\right)±8}{2\times 2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{4±8}{2\times 2}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±8}{4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 2.
x=\frac{12}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±8}{4}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 8.
x=3
12 elosztása a következővel: 4.
x=-\frac{4}{4}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±8}{4}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: 4.
x=-1
-4 elosztása a következővel: 4.
x=3 x=-1
Megoldottuk az egyenletet.
0=2\left(x-1\right)^{2}-8
Összeszorozzuk a következőket: x-1 és x-1. Az eredmény \left(x-1\right)^{2}.
0=2\left(x^{2}-2x+1\right)-8
Binomiális tétel (\left(a-b\right)^{2}=a^{2}-2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x-1\right)^{2}).
0=2x^{2}-4x+2-8
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és x^{2}-2x+1.
0=2x^{2}-4x-6
Kivonjuk a(z) 8 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -6.
2x^{2}-4x-6=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
2x^{2}-4x=6
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{2x^{2}-4x}{2}=\frac{6}{2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 2.
x^{2}+\left(-\frac{4}{2}\right)x=\frac{6}{2}
A(z) 2 értékkel való osztás eltünteti a(z) 2 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=\frac{6}{2}
-4 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-2x=3
6 elosztása a következővel: 2.
x^{2}-2x+1=3+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=4
Összeadjuk a következőket: 3 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=2 x-1=-2
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}