Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{5}-5\approx -2,763932023
x=-\sqrt{5}-5\approx -7,236067977
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
0=\frac{1}{5}\left(x^{2}+10x+25\right)-1
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+5\right)^{2}).
0=\frac{1}{5}x^{2}+2x+5-1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{5} és x^{2}+10x+25.
0=\frac{1}{5}x^{2}+2x+4
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény 4.
\frac{1}{5}x^{2}+2x+4=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times \frac{1}{5}\times 4}}{2\times \frac{1}{5}}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) \frac{1}{5} értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times \frac{1}{5}\times 4}}{2\times \frac{1}{5}}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-\frac{4}{5}\times 4}}{2\times \frac{1}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és \frac{1}{5}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-\frac{16}{5}}}{2\times \frac{1}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: -\frac{4}{5} és 4.
x=\frac{-2±\sqrt{\frac{4}{5}}}{2\times \frac{1}{5}}
Összeadjuk a következőket: 4 és -\frac{16}{5}.
x=\frac{-2±\frac{2\sqrt{5}}{5}}{2\times \frac{1}{5}}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{4}{5}.
x=\frac{-2±\frac{2\sqrt{5}}{5}}{\frac{2}{5}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és \frac{1}{5}.
x=\frac{\frac{2\sqrt{5}}{5}-2}{\frac{2}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±\frac{2\sqrt{5}}{5}}{\frac{2}{5}}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és \frac{2\sqrt{5}}{5}.
x=\sqrt{5}-5
-2+\frac{2\sqrt{5}}{5} elosztása a következővel: \frac{2}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -2+\frac{2\sqrt{5}}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{5} reciprokával.
x=\frac{-\frac{2\sqrt{5}}{5}-2}{\frac{2}{5}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±\frac{2\sqrt{5}}{5}}{\frac{2}{5}}). ± előjele negatív. \frac{2\sqrt{5}}{5} kivonása a következőből: -2.
x=-\sqrt{5}-5
-2-\frac{2\sqrt{5}}{5} elosztása a következővel: \frac{2}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -2-\frac{2\sqrt{5}}{5} értéket megszorozzuk a(z) \frac{2}{5} reciprokával.
x=\sqrt{5}-5 x=-\sqrt{5}-5
Megoldottuk az egyenletet.
0=\frac{1}{5}\left(x^{2}+10x+25\right)-1
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+5\right)^{2}).
0=\frac{1}{5}x^{2}+2x+5-1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{5} és x^{2}+10x+25.
0=\frac{1}{5}x^{2}+2x+4
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 5 értéket. Az eredmény 4.
\frac{1}{5}x^{2}+2x+4=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{1}{5}x^{2}+2x=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{\frac{1}{5}x^{2}+2x}{\frac{1}{5}}=-\frac{4}{\frac{1}{5}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 5.
x^{2}+\frac{2}{\frac{1}{5}}x=-\frac{4}{\frac{1}{5}}
A(z) \frac{1}{5} értékkel való osztás eltünteti a(z) \frac{1}{5} értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=-\frac{4}{\frac{1}{5}}
2 elosztása a következővel: \frac{1}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 2 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{5} reciprokával.
x^{2}+10x=-20
-4 elosztása a következővel: \frac{1}{5}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -4 értéket megszorozzuk a(z) \frac{1}{5} reciprokával.
x^{2}+10x+5^{2}=-20+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=-20+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=5
Összeadjuk a következőket: -20 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=5
Tényezőkre x^{2}+10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{5}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=\sqrt{5} x+5=-\sqrt{5}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{5}-5 x=-\sqrt{5}-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}