Megoldás a(z) x változóra
x=-3
x=\frac{5}{7}\approx 0,714285714
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
7x^{2}+16x-15=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
a+b=16 ab=7\left(-15\right)=-105
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 7x^{2}+ax+bx-15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,105 -3,35 -5,21 -7,15
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -105.
-1+105=104 -3+35=32 -5+21=16 -7+15=8
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-5 b=21
A megoldás az a pár, amelynek összege 16.
\left(7x^{2}-5x\right)+\left(21x-15\right)
Átírjuk az értéket (7x^{2}+16x-15) \left(7x^{2}-5x\right)+\left(21x-15\right) alakban.
x\left(7x-5\right)+3\left(7x-5\right)
A x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(7x-5\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 7x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{5}{7} x=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 7x-5=0 és a x+3=0.
7x^{2}+16x-15=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\times 7\left(-15\right)}}{2\times 7}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 7 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) -15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-16±\sqrt{256-4\times 7\left(-15\right)}}{2\times 7}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
x=\frac{-16±\sqrt{256-28\left(-15\right)}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 7.
x=\frac{-16±\sqrt{256+420}}{2\times 7}
Összeszorozzuk a következőket: -28 és -15.
x=\frac{-16±\sqrt{676}}{2\times 7}
Összeadjuk a következőket: 256 és 420.
x=\frac{-16±26}{2\times 7}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 676.
x=\frac{-16±26}{14}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 7.
x=\frac{10}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±26}{14}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 26.
x=\frac{5}{7}
A törtet (\frac{10}{14}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{42}{14}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±26}{14}). ± előjele negatív. 26 kivonása a következőből: -16.
x=-3
-42 elosztása a következővel: 14.
x=\frac{5}{7} x=-3
Megoldottuk az egyenletet.
7x^{2}+16x-15=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
7x^{2}+16x=15
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 15. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{7x^{2}+16x}{7}=\frac{15}{7}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 7.
x^{2}+\frac{16}{7}x=\frac{15}{7}
A(z) 7 értékkel való osztás eltünteti a(z) 7 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{16}{7}x+\left(\frac{8}{7}\right)^{2}=\frac{15}{7}+\left(\frac{8}{7}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{16}{7} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{8}{7}. Ezután hozzáadjuk \frac{8}{7} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{16}{7}x+\frac{64}{49}=\frac{15}{7}+\frac{64}{49}
A(z) \frac{8}{7} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{16}{7}x+\frac{64}{49}=\frac{169}{49}
\frac{15}{7} és \frac{64}{49} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{8}{7}\right)^{2}=\frac{169}{49}
Tényezőkre x^{2}+\frac{16}{7}x+\frac{64}{49}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{8}{7}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{49}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{8}{7}=\frac{13}{7} x+\frac{8}{7}=-\frac{13}{7}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5}{7} x=-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{8}{7}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}