Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{3}{4}=-0,75
x=1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
4x^{2}-x-3=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
a+b=-1 ab=4\left(-3\right)=-12
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk 4x^{2}+ax+bx-3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-12 2,-6 3,-4
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -12.
1-12=-11 2-6=-4 3-4=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-4 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(4x^{2}-4x\right)+\left(3x-3\right)
Átírjuk az értéket (4x^{2}-x-3) \left(4x^{2}-4x\right)+\left(3x-3\right) alakban.
4x\left(x-1\right)+3\left(x-1\right)
A 4x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(x-1\right)\left(4x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=1 x=-\frac{3}{4}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-1=0 és a 4x+3=0.
4x^{2}-x-3=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times 4\left(-3\right)}}{2\times 4}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 4 értéket a-ba, a(z) -1 értéket b-be és a(z) -3 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-16\left(-3\right)}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 4.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+48}}{2\times 4}
Összeszorozzuk a következőket: -16 és -3.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{49}}{2\times 4}
Összeadjuk a következőket: 1 és 48.
x=\frac{-\left(-1\right)±7}{2\times 4}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{1±7}{2\times 4}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±7}{8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 4.
x=\frac{8}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±7}{8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és 7.
x=1
8 elosztása a következővel: 8.
x=-\frac{6}{8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±7}{8}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: 1.
x=-\frac{3}{4}
A törtet (\frac{-6}{8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=1 x=-\frac{3}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
4x^{2}-x-3=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
4x^{2}-x=3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3. Egy adott számhoz nullát adva ugyanazt a számot kapjuk.
\frac{4x^{2}-x}{4}=\frac{3}{4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 4.
x^{2}-\frac{1}{4}x=\frac{3}{4}
A(z) 4 értékkel való osztás eltünteti a(z) 4 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{4}x+\left(-\frac{1}{8}\right)^{2}=\frac{3}{4}+\left(-\frac{1}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{8}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{4}x+\frac{1}{64}=\frac{3}{4}+\frac{1}{64}
A(z) -\frac{1}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{4}x+\frac{1}{64}=\frac{49}{64}
\frac{3}{4} és \frac{1}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{8}\right)^{2}=\frac{49}{64}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{4}x+\frac{1}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{8}=\frac{7}{8} x-\frac{1}{8}=-\frac{7}{8}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{3}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}