Megoldás a(z) t változóra
t=8
t=0
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-5t^{2}+40t=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
t\left(-5t+40\right)=0
Kiemeljük a következőt: t.
t=0 t=8
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a t=0 és a -5t+40=0.
-5t^{2}+40t=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
t=\frac{-40±\sqrt{40^{2}}}{2\left(-5\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -5 értéket a-ba, a(z) 40 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-40±40}{2\left(-5\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 40^{2}.
t=\frac{-40±40}{-10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -5.
t=\frac{0}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-40±40}{-10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -40 és 40.
t=0
0 elosztása a következővel: -10.
t=-\frac{80}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-40±40}{-10}). ± előjele negatív. 40 kivonása a következőből: -40.
t=8
-80 elosztása a következővel: -10.
t=0 t=8
Megoldottuk az egyenletet.
-5t^{2}+40t=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{-5t^{2}+40t}{-5}=\frac{0}{-5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -5.
t^{2}+\frac{40}{-5}t=\frac{0}{-5}
A(z) -5 értékkel való osztás eltünteti a(z) -5 értékkel való szorzást.
t^{2}-8t=\frac{0}{-5}
40 elosztása a következővel: -5.
t^{2}-8t=0
0 elosztása a következővel: -5.
t^{2}-8t+\left(-4\right)^{2}=\left(-4\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -8 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -4. Ezután hozzáadjuk -4 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-8t+16=16
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
\left(t-4\right)^{2}=16
Tényezőkre t^{2}-8t+16. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-4\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-4=4 t-4=-4
Egyszerűsítünk.
t=8 t=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}