Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=8
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-\frac{1}{4}x^{2}+\frac{3}{2}x+4=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=\frac{-\frac{3}{2}±\sqrt{\left(\frac{3}{2}\right)^{2}-4\left(-\frac{1}{4}\right)\times 4}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{4} értéket a-ba, a(z) \frac{3}{2} értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\frac{3}{2}±\sqrt{\frac{9}{4}-4\left(-\frac{1}{4}\right)\times 4}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x=\frac{-\frac{3}{2}±\sqrt{\frac{9}{4}+4}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -\frac{1}{4}.
x=\frac{-\frac{3}{2}±\sqrt{\frac{25}{4}}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Összeadjuk a következőket: \frac{9}{4} és 4.
x=\frac{-\frac{3}{2}±\frac{5}{2}}{2\left(-\frac{1}{4}\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: \frac{25}{4}.
x=\frac{-\frac{3}{2}±\frac{5}{2}}{-\frac{1}{2}}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -\frac{1}{4}.
x=\frac{1}{-\frac{1}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{3}{2}±\frac{5}{2}}{-\frac{1}{2}}). ± előjele pozitív. -\frac{3}{2} és \frac{5}{2} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=-2
1 elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) 1 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x=-\frac{4}{-\frac{1}{2}}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-\frac{3}{2}±\frac{5}{2}}{-\frac{1}{2}}). ± előjele negatív. \frac{5}{2} kivonása a következőből: -\frac{3}{2}: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
x=8
-4 elosztása a következővel: -\frac{1}{2}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -4 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{2} reciprokával.
x=-2 x=8
Megoldottuk az egyenletet.
-\frac{1}{4}x^{2}+\frac{3}{2}x+4=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
-\frac{1}{4}x^{2}+\frac{3}{2}x=-4
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 4. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{-\frac{1}{4}x^{2}+\frac{3}{2}x}{-\frac{1}{4}}=-\frac{4}{-\frac{1}{4}}
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: -4.
x^{2}+\frac{\frac{3}{2}}{-\frac{1}{4}}x=-\frac{4}{-\frac{1}{4}}
A(z) -\frac{1}{4} értékkel való osztás eltünteti a(z) -\frac{1}{4} értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=-\frac{4}{-\frac{1}{4}}
\frac{3}{2} elosztása a következővel: -\frac{1}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) \frac{3}{2} értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{4} reciprokával.
x^{2}-6x=16
-4 elosztása a következővel: -\frac{1}{4}. Ezt úgy végezzük, hogy a(z) -4 értéket megszorozzuk a(z) -\frac{1}{4} reciprokával.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=16+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=16+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=25
Összeadjuk a következőket: 16 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=25
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{25}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=5 x-3=-5
Egyszerűsítünk.
x=8 x=-2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}