Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
0=3\left(x-5\right)\left(x-1\right)
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 8. Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
0=\left(3x-15\right)\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-5.
0=3x^{2}-18x+15
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-15 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-18x+15=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}-6x+5=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=-6 ab=1\times 5=5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk x^{2}+ax+bx+5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-5 b=-1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(x^{2}-5x\right)+\left(-x+5\right)
Átírjuk az értéket (x^{2}-6x+5) \left(x^{2}-5x\right)+\left(-x+5\right) alakban.
x\left(x-5\right)-\left(x-5\right)
A x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-5\right)\left(x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a x-1=0.
0=3\left(x-5\right)\left(x-1\right)
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 8. Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
0=\left(3x-15\right)\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-5.
0=3x^{2}-18x+15
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-15 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-18x+15=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{\left(-18\right)^{2}-4\times 3\times 15}}{2\times 3}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 3 értéket a-ba, a(z) -18 értéket b-be és a(z) 15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-4\times 3\times 15}}{2\times 3}
Négyzetre emeljük a következőt: -18.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-12\times 15}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 3.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{324-180}}{2\times 3}
Összeszorozzuk a következőket: -12 és 15.
x=\frac{-\left(-18\right)±\sqrt{144}}{2\times 3}
Összeadjuk a következőket: 324 és -180.
x=\frac{-\left(-18\right)±12}{2\times 3}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{18±12}{2\times 3}
-18 ellentettje 18.
x=\frac{18±12}{6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 3.
x=\frac{30}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±12}{6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 18 és 12.
x=5
30 elosztása a következővel: 6.
x=\frac{6}{6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{18±12}{6}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: 18.
x=1
6 elosztása a következővel: 6.
x=5 x=1
Megoldottuk az egyenletet.
0=3\left(x-5\right)\left(x-1\right)
Mindkét oldalt megszorozzuk ennyivel: 8. Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
0=\left(3x-15\right)\left(x-1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 3 és x-5.
0=3x^{2}-18x+15
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a kifejezéseket (3x-15 és x-1), majd összevonjuk az egynemű tagokat.
3x^{2}-18x+15=0
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
3x^{2}-18x=-15
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 15. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{3x^{2}-18x}{3}=-\frac{15}{3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
x^{2}+\left(-\frac{18}{3}\right)x=-\frac{15}{3}
A(z) 3 értékkel való osztás eltünteti a(z) 3 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=-\frac{15}{3}
-18 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-6x=-5
-15 elosztása a következővel: 3.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-5+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-5+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=4
Összeadjuk a következőket: -5 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=2 x-3=-2
Egyszerűsítünk.
x=5 x=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}