Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=-\frac{1}{8}=-0,125
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-7x^{2}+7x=\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -7x és x-1.
-7x^{2}+7x=x^{2}-1
Vegyük a következőt: \left(x-1\right)\left(x+1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
-7x^{2}+7x-x^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-8x^{2}+7x=-1
Összevonjuk a következőket: -7x^{2} és -x^{2}. Az eredmény -8x^{2}.
-8x^{2}+7x+1=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
x=\frac{-7±\sqrt{7^{2}-4\left(-8\right)}}{2\left(-8\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -8 értéket a-ba, a(z) 7 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-7±\sqrt{49-4\left(-8\right)}}{2\left(-8\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 7.
x=\frac{-7±\sqrt{49+32}}{2\left(-8\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -8.
x=\frac{-7±\sqrt{81}}{2\left(-8\right)}
Összeadjuk a következőket: 49 és 32.
x=\frac{-7±9}{2\left(-8\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 81.
x=\frac{-7±9}{-16}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -8.
x=\frac{2}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±9}{-16}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -7 és 9.
x=-\frac{1}{8}
A törtet (\frac{2}{-16}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{16}{-16}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-7±9}{-16}). ± előjele negatív. 9 kivonása a következőből: -7.
x=1
-16 elosztása a következővel: -16.
x=-\frac{1}{8} x=1
Megoldottuk az egyenletet.
-7x^{2}+7x=\left(x-1\right)\left(x+1\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -7x és x-1.
-7x^{2}+7x=x^{2}-1
Vegyük a következőt: \left(x-1\right)\left(x+1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
-7x^{2}+7x-x^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-8x^{2}+7x=-1
Összevonjuk a következőket: -7x^{2} és -x^{2}. Az eredmény -8x^{2}.
\frac{-8x^{2}+7x}{-8}=-\frac{1}{-8}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -8.
x^{2}+\frac{7}{-8}x=-\frac{1}{-8}
A(z) -8 értékkel való osztás eltünteti a(z) -8 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{7}{8}x=-\frac{1}{-8}
7 elosztása a következővel: -8.
x^{2}-\frac{7}{8}x=\frac{1}{8}
-1 elosztása a következővel: -8.
x^{2}-\frac{7}{8}x+\left(-\frac{7}{16}\right)^{2}=\frac{1}{8}+\left(-\frac{7}{16}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{7}{8} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{7}{16}. Ezután hozzáadjuk -\frac{7}{16} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{7}{8}x+\frac{49}{256}=\frac{1}{8}+\frac{49}{256}
A(z) -\frac{7}{16} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{7}{8}x+\frac{49}{256}=\frac{81}{256}
\frac{1}{8} és \frac{49}{256} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{7}{16}\right)^{2}=\frac{81}{256}
Tényezőkre x^{2}-\frac{7}{8}x+\frac{49}{256}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{7}{16}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{256}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{7}{16}=\frac{9}{16} x-\frac{7}{16}=-\frac{9}{16}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{1}{8}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{7}{16}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}