Szorzattá alakítás
2\left(-x-2\right)\left(3x-5\right)
Kiértékelés
20-2x-6x^{2}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
2\left(-3x^{2}-x+10\right)
Kiemeljük a következőt: 2.
a+b=-1 ab=-3\times 10=-30
Vegyük a következőt: -3x^{2}-x+10. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3x^{2}+ax+bx+10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-30 2,-15 3,-10 5,-6
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -30.
1-30=-29 2-15=-13 3-10=-7 5-6=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=5 b=-6
A megoldás az a pár, amelynek összege -1.
\left(-3x^{2}+5x\right)+\left(-6x+10\right)
Átírjuk az értéket (-3x^{2}-x+10) \left(-3x^{2}+5x\right)+\left(-6x+10\right) alakban.
-x\left(3x-5\right)-2\left(3x-5\right)
A -x a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(3x-5\right)\left(-x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-5 általános kifejezést a zárójelből.
2\left(3x-5\right)\left(-x-2\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-6x^{2}-2x+20=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{\left(-2\right)^{2}-4\left(-6\right)\times 20}}{2\left(-6\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4-4\left(-6\right)\times 20}}{2\left(-6\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -2.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+24\times 20}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -6.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{4+480}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 24 és 20.
x=\frac{-\left(-2\right)±\sqrt{484}}{2\left(-6\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 480.
x=\frac{-\left(-2\right)±22}{2\left(-6\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 484.
x=\frac{2±22}{2\left(-6\right)}
-2 ellentettje 2.
x=\frac{2±22}{-12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -6.
x=\frac{24}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±22}{-12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 2 és 22.
x=-2
24 elosztása a következővel: -12.
x=-\frac{20}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{2±22}{-12}). ± előjele negatív. 22 kivonása a következőből: 2.
x=\frac{5}{3}
A törtet (\frac{-20}{-12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
-6x^{2}-2x+20=-6\left(x-\left(-2\right)\right)\left(x-\frac{5}{3}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{5}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
-6x^{2}-2x+20=-6\left(x+2\right)\left(x-\frac{5}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-6x^{2}-2x+20=-6\left(x+2\right)\times \frac{-3x+5}{-3}
\frac{5}{3} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-6x^{2}-2x+20=2\left(x+2\right)\left(-3x+5\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: -6 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}