Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=-\frac{1}{2}=-0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-4x^{2}+4x=2x-2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4x és x-1.
-4x^{2}+4x-2x=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
-4x^{2}+2x=-2
Összevonjuk a következőket: 4x és -2x. Az eredmény 2x.
-4x^{2}+2x+2=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-4\right)\times 2}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 2 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-4\right)\times 2}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+16\times 2}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-2±\sqrt{4+32}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és 2.
x=\frac{-2±\sqrt{36}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 32.
x=\frac{-2±6}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{-2±6}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=\frac{4}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±6}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 6.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{4}{-8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{8}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±6}{-8}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: -2.
x=1
-8 elosztása a következővel: -8.
x=-\frac{1}{2} x=1
Megoldottuk az egyenletet.
-4x^{2}+4x=2x-2
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -4x és x-1.
-4x^{2}+4x-2x=-2
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 2x.
-4x^{2}+2x=-2
Összevonjuk a következőket: 4x és -2x. Az eredmény 2x.
\frac{-4x^{2}+2x}{-4}=-\frac{2}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
x^{2}+\frac{2}{-4}x=-\frac{2}{-4}
A(z) -4 értékkel való osztás eltünteti a(z) -4 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{1}{2}x=-\frac{2}{-4}
A törtet (\frac{2}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{1}{2}x=\frac{1}{2}
A törtet (\frac{-2}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{1}{2}+\left(-\frac{1}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{1}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{1}{2}+\frac{1}{16}
A(z) -\frac{1}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}=\frac{9}{16}
\frac{1}{2} és \frac{1}{16} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}=\frac{9}{16}
Tényezőkre x^{2}-\frac{1}{2}x+\frac{1}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{4}=\frac{3}{4} x-\frac{1}{4}=-\frac{3}{4}
Egyszerűsítünk.
x=1 x=-\frac{1}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}