Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{21}-5\approx -0,417424305
x=-\left(\sqrt{21}+5\right)\approx -9,582575695
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{21}-5\approx -0,417424305
x=-\sqrt{21}-5\approx -9,582575695
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-4x+6-x^{2}=6x+10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-4x+6-x^{2}-6x=10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
-10x+6-x^{2}=10
Összevonjuk a következőket: -4x és -6x. Az eredmény -10x.
-10x+6-x^{2}-10=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10.
-10x-4-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 10 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény -4.
-x^{2}-10x-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\left(-1\right)\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+4\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-16}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -4.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{84}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 100 és -16.
x=\frac{-\left(-10\right)±2\sqrt{21}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 84.
x=\frac{10±2\sqrt{21}}{2\left(-1\right)}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{10±2\sqrt{21}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{21}+10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{21}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 2\sqrt{21}.
x=-\left(\sqrt{21}+5\right)
10+2\sqrt{21} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{10-2\sqrt{21}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{21}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{21} kivonása a következőből: 10.
x=\sqrt{21}-5
10-2\sqrt{21} elosztása a következővel: -2.
x=-\left(\sqrt{21}+5\right) x=\sqrt{21}-5
Megoldottuk az egyenletet.
-4x+6-x^{2}=6x+10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-4x+6-x^{2}-6x=10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
-10x+6-x^{2}=10
Összevonjuk a következőket: -4x és -6x. Az eredmény -10x.
-10x-x^{2}=10-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
-10x-x^{2}=4
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény 4.
-x^{2}-10x=4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-10x}{-1}=\frac{4}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{10}{-1}\right)x=\frac{4}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=\frac{4}{-1}
-10 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x=-4
4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x+5^{2}=-4+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=-4+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=21
Összeadjuk a következőket: -4 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=21
Tényezőkre x^{2}+10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{21}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=\sqrt{21} x+5=-\sqrt{21}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{21}-5 x=-\sqrt{21}-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
-4x+6-x^{2}=6x+10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-4x+6-x^{2}-6x=10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
-10x+6-x^{2}=10
Összevonjuk a következőket: -4x és -6x. Az eredmény -10x.
-10x+6-x^{2}-10=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10.
-10x-4-x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 10 értékből a(z) 6 értéket. Az eredmény -4.
-x^{2}-10x-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\left(-1\right)\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\left(-1\right)\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+4\left(-4\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-16}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -4.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{84}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 100 és -16.
x=\frac{-\left(-10\right)±2\sqrt{21}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 84.
x=\frac{10±2\sqrt{21}}{2\left(-1\right)}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{10±2\sqrt{21}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{21}+10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{21}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 2\sqrt{21}.
x=-\left(\sqrt{21}+5\right)
10+2\sqrt{21} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{10-2\sqrt{21}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±2\sqrt{21}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{21} kivonása a következőből: 10.
x=\sqrt{21}-5
10-2\sqrt{21} elosztása a következővel: -2.
x=-\left(\sqrt{21}+5\right) x=\sqrt{21}-5
Megoldottuk az egyenletet.
-4x+6-x^{2}=6x+10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: x^{2}.
-4x+6-x^{2}-6x=10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x.
-10x+6-x^{2}=10
Összevonjuk a következőket: -4x és -6x. Az eredmény -10x.
-10x-x^{2}=10-6
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6.
-10x-x^{2}=4
Kivonjuk a(z) 6 értékből a(z) 10 értéket. Az eredmény 4.
-x^{2}-10x=4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-10x}{-1}=\frac{4}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{10}{-1}\right)x=\frac{4}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=\frac{4}{-1}
-10 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x=-4
4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x+5^{2}=-4+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=-4+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=21
Összeadjuk a következőket: -4 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=21
Tényezőkre x^{2}+10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{21}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=\sqrt{21} x+5=-\sqrt{21}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{21}-5 x=-\sqrt{21}-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}