Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\frac{-\sqrt{22}i+5}{2}\approx 2,5-2,34520788i
x=\frac{5+\sqrt{22}i}{2}\approx 2,5+2,34520788i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-4x^{2}+20x-47=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-20±\sqrt{20^{2}-4\left(-4\right)\left(-47\right)}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 20 értéket b-be és a(z) -47 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-20±\sqrt{400-4\left(-4\right)\left(-47\right)}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 20.
x=\frac{-20±\sqrt{400+16\left(-47\right)}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-20±\sqrt{400-752}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és -47.
x=\frac{-20±\sqrt{-352}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 400 és -752.
x=\frac{-20±4\sqrt{22}i}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -352.
x=\frac{-20±4\sqrt{22}i}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=\frac{-20+4\sqrt{22}i}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±4\sqrt{22}i}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -20 és 4i\sqrt{22}.
x=\frac{-\sqrt{22}i+5}{2}
-20+4i\sqrt{22} elosztása a következővel: -8.
x=\frac{-4\sqrt{22}i-20}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-20±4\sqrt{22}i}{-8}). ± előjele negatív. 4i\sqrt{22} kivonása a következőből: -20.
x=\frac{5+\sqrt{22}i}{2}
-20-4i\sqrt{22} elosztása a következővel: -8.
x=\frac{-\sqrt{22}i+5}{2} x=\frac{5+\sqrt{22}i}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-4x^{2}+20x-47=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-4x^{2}+20x-47-\left(-47\right)=-\left(-47\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 47.
-4x^{2}+20x=-\left(-47\right)
Ha kivonjuk a(z) -47 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-4x^{2}+20x=47
-47 kivonása a következőből: 0.
\frac{-4x^{2}+20x}{-4}=\frac{47}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
x^{2}+\frac{20}{-4}x=\frac{47}{-4}
A(z) -4 értékkel való osztás eltünteti a(z) -4 értékkel való szorzást.
x^{2}-5x=\frac{47}{-4}
20 elosztása a következővel: -4.
x^{2}-5x=-\frac{47}{4}
47 elosztása a következővel: -4.
x^{2}-5x+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}=-\frac{47}{4}+\left(-\frac{5}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -5 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=\frac{-47+25}{4}
A(z) -\frac{5}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-5x+\frac{25}{4}=-\frac{11}{2}
-\frac{47}{4} és \frac{25}{4} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}=-\frac{11}{2}
Tényezőkre x^{2}-5x+\frac{25}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{5}{2}\right)^{2}}=\sqrt{-\frac{11}{2}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{5}{2}=\frac{\sqrt{22}i}{2} x-\frac{5}{2}=-\frac{\sqrt{22}i}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{5+\sqrt{22}i}{2} x=\frac{-\sqrt{22}i+5}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}