Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{2}=0,5
x=-\frac{1}{2}=-0,5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-4x^{2}=-1
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
x^{2}=\frac{-1}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
x^{2}=\frac{1}{4}
A(z) \frac{-1}{-4} egyszerűsíthető \frac{1}{4} alakúvá, ha töröljük a mínuszjelet a számlálóból és a nevezőből.
x=\frac{1}{2} x=-\frac{1}{2}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
-4x^{2}+1=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-4\right)}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-4\right)}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{16}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{0±4}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=\frac{0±4}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=-\frac{1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4}{-8}). ± előjele pozitív. A törtet (\frac{4}{-8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{1}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±4}{-8}). ± előjele negatív. A törtet (\frac{-4}{-8}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{1}{2} x=\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}