Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{4}{3} = 1\frac{1}{3} \approx 1,333333333
x=-4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-8 ab=-3\times 16=-48
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3x^{2}+ax+bx+16 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-48 2,-24 3,-16 4,-12 6,-8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -48.
1-48=-47 2-24=-22 3-16=-13 4-12=-8 6-8=-2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=-12
A megoldás az a pár, amelynek összege -8.
\left(-3x^{2}+4x\right)+\left(-12x+16\right)
Átírjuk az értéket (-3x^{2}-8x+16) \left(-3x^{2}+4x\right)+\left(-12x+16\right) alakban.
-x\left(3x-4\right)-4\left(3x-4\right)
A -x a második csoportban lévő első és -4 faktort.
\left(3x-4\right)\left(-x-4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x-4 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{4}{3} x=-4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 3x-4=0 és a -x-4=0.
-3x^{2}-8x+16=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{\left(-8\right)^{2}-4\left(-3\right)\times 16}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) -8 értéket b-be és a(z) 16 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64-4\left(-3\right)\times 16}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -8.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+12\times 16}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{64+192}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 16.
x=\frac{-\left(-8\right)±\sqrt{256}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 64 és 192.
x=\frac{-\left(-8\right)±16}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 256.
x=\frac{8±16}{2\left(-3\right)}
-8 ellentettje 8.
x=\frac{8±16}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{24}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±16}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 8 és 16.
x=-4
24 elosztása a következővel: -6.
x=-\frac{8}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{8±16}{-6}). ± előjele negatív. 16 kivonása a következőből: 8.
x=\frac{4}{3}
A törtet (\frac{-8}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-4 x=\frac{4}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
-3x^{2}-8x+16=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-3x^{2}-8x+16-16=-16
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 16.
-3x^{2}-8x=-16
Ha kivonjuk a(z) 16 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-3x^{2}-8x}{-3}=-\frac{16}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\left(-\frac{8}{-3}\right)x=-\frac{16}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{8}{3}x=-\frac{16}{-3}
-8 elosztása a következővel: -3.
x^{2}+\frac{8}{3}x=\frac{16}{3}
-16 elosztása a következővel: -3.
x^{2}+\frac{8}{3}x+\left(\frac{4}{3}\right)^{2}=\frac{16}{3}+\left(\frac{4}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{8}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{4}{3}. Ezután hozzáadjuk \frac{4}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{16}{9}=\frac{16}{3}+\frac{16}{9}
A(z) \frac{4}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{16}{9}=\frac{64}{9}
\frac{16}{3} és \frac{16}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{4}{3}\right)^{2}=\frac{64}{9}
Tényezőkre x^{2}+\frac{8}{3}x+\frac{16}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{4}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{64}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{4}{3}=\frac{8}{3} x+\frac{4}{3}=-\frac{8}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{4}{3} x=-4
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{4}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}