Szorzattá alakítás
-\left(x+1\right)\left(3x+1\right)
Kiértékelés
-\left(x+1\right)\left(3x+1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-4 ab=-3\left(-1\right)=3
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=-1 b=-3
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-3x^{2}-x\right)+\left(-3x-1\right)
Átírjuk az értéket (-3x^{2}-4x-1) \left(-3x^{2}-x\right)+\left(-3x-1\right) alakban.
-x\left(3x+1\right)-\left(3x+1\right)
A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(3x+1\right)\left(-x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 3x+1 általános kifejezést a zárójelből.
-3x^{2}-4x-1=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-3\right)\left(-1\right)}}{2\left(-3\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-3\right)\left(-1\right)}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+12\left(-1\right)}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-12}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -1.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{4}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és -12.
x=\frac{-\left(-4\right)±2}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4.
x=\frac{4±2}{2\left(-3\right)}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±2}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{6}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 2.
x=-1
6 elosztása a következővel: -6.
x=\frac{2}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±2}{-6}). ± előjele negatív. 2 kivonása a következőből: 4.
x=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{2}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
-3x^{2}-4x-1=-3\left(x-\left(-1\right)\right)\left(x-\left(-\frac{1}{3}\right)\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -1 értéket x_{1} helyére, a(z) -\frac{1}{3} értéket pedig x_{2} helyére.
-3x^{2}-4x-1=-3\left(x+1\right)\left(x+\frac{1}{3}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-3x^{2}-4x-1=-3\left(x+1\right)\times \frac{-3x-1}{-3}
\frac{1}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-3x^{2}-4x-1=\left(x+1\right)\left(-3x-1\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: -3 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}