Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{8 \sqrt{7} + 8}{3} \approx 9,722003496
x=\frac{8-8\sqrt{7}}{3}\approx -4,388670163
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-3x^{2}+16x+128=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-16±\sqrt{16^{2}-4\left(-3\right)\times 128}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 16 értéket b-be és a(z) 128 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-16±\sqrt{256-4\left(-3\right)\times 128}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 16.
x=\frac{-16±\sqrt{256+12\times 128}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-16±\sqrt{256+1536}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 128.
x=\frac{-16±\sqrt{1792}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 256 és 1536.
x=\frac{-16±16\sqrt{7}}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 1792.
x=\frac{-16±16\sqrt{7}}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{16\sqrt{7}-16}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±16\sqrt{7}}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -16 és 16\sqrt{7}.
x=\frac{8-8\sqrt{7}}{3}
-16+16\sqrt{7} elosztása a következővel: -6.
x=\frac{-16\sqrt{7}-16}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-16±16\sqrt{7}}{-6}). ± előjele negatív. 16\sqrt{7} kivonása a következőből: -16.
x=\frac{8\sqrt{7}+8}{3}
-16-16\sqrt{7} elosztása a következővel: -6.
x=\frac{8-8\sqrt{7}}{3} x=\frac{8\sqrt{7}+8}{3}
Megoldottuk az egyenletet.
-3x^{2}+16x+128=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-3x^{2}+16x+128-128=-128
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 128.
-3x^{2}+16x=-128
Ha kivonjuk a(z) 128 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-3x^{2}+16x}{-3}=-\frac{128}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{16}{-3}x=-\frac{128}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{16}{3}x=-\frac{128}{-3}
16 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{16}{3}x=\frac{128}{3}
-128 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-\frac{16}{3}x+\left(-\frac{8}{3}\right)^{2}=\frac{128}{3}+\left(-\frac{8}{3}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{16}{3} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{8}{3}. Ezután hozzáadjuk -\frac{8}{3} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{16}{3}x+\frac{64}{9}=\frac{128}{3}+\frac{64}{9}
A(z) -\frac{8}{3} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-\frac{16}{3}x+\frac{64}{9}=\frac{448}{9}
\frac{128}{3} és \frac{64}{9} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x-\frac{8}{3}\right)^{2}=\frac{448}{9}
Tényezőkre x^{2}-\frac{16}{3}x+\frac{64}{9}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{8}{3}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{448}{9}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{8}{3}=\frac{8\sqrt{7}}{3} x-\frac{8}{3}=-\frac{8\sqrt{7}}{3}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{8\sqrt{7}+8}{3} x=\frac{8-8\sqrt{7}}{3}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{8}{3}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}