Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{\sqrt{2}}{2}\approx 0,707106781
x=-\frac{\sqrt{2}}{2}\approx -0,707106781
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-2x^{2}=-2+1
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 1.
-2x^{2}=-1
Összeadjuk a következőket: -2 és 1. Az eredmény -1.
x^{2}=\frac{-1}{-2}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -2.
x^{2}=\frac{1}{2}
A(z) \frac{-1}{-2} egyszerűsíthető \frac{1}{2} alakúvá, ha töröljük a mínuszjelet a számlálóból és a nevezőből.
x=\frac{\sqrt{2}}{2} x=-\frac{\sqrt{2}}{2}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
-1-2x^{2}+2=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 2.
1-2x^{2}=0
Összeadjuk a következőket: -1 és 2. Az eredmény 1.
-2x^{2}+1=0
Az ilyen másodfokú egyenletek, amelyekben van x^{2}-es tag, de nincs x-es tag, szintén megoldhatók a \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a} megoldóképlettel, miután kanonikus alakra hoztuk őket: ax^{2}+bx+c=0.
x=\frac{0±\sqrt{0^{2}-4\left(-2\right)}}{2\left(-2\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -2 értéket a-ba, a(z) 0 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{0±\sqrt{-4\left(-2\right)}}{2\left(-2\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 0.
x=\frac{0±\sqrt{8}}{2\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -2.
x=\frac{0±2\sqrt{2}}{2\left(-2\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 8.
x=\frac{0±2\sqrt{2}}{-4}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -2.
x=-\frac{\sqrt{2}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±2\sqrt{2}}{-4}). ± előjele pozitív.
x=\frac{\sqrt{2}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{0±2\sqrt{2}}{-4}). ± előjele negatív.
x=-\frac{\sqrt{2}}{2} x=\frac{\sqrt{2}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}