Kiértékelés
15x^{2}-x-12
Szorzattá alakítás
15\left(x-\frac{1-\sqrt{721}}{30}\right)\left(x-\frac{\sqrt{721}+1}{30}\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
0x^{3}+15x^{2}-x-12
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 125. Az eredmény 0.
0+15x^{2}-x-12
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
-12+15x^{2}-x
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 0 értéket. Az eredmény -12.
factor(0x^{3}+15x^{2}-x-12)
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 125. Az eredmény 0.
factor(0+15x^{2}-x-12)
Egy adott számot nullával szorozva nullát kapunk.
factor(-12+15x^{2}-x)
Kivonjuk a(z) 12 értékből a(z) 0 értéket. Az eredmény -12.
15x^{2}-x-12=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-4\times 15\left(-12\right)}}{2\times 15}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1-60\left(-12\right)}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 15.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{1+720}}{2\times 15}
Összeszorozzuk a következőket: -60 és -12.
x=\frac{-\left(-1\right)±\sqrt{721}}{2\times 15}
Összeadjuk a következőket: 1 és 720.
x=\frac{1±\sqrt{721}}{2\times 15}
-1 ellentettje 1.
x=\frac{1±\sqrt{721}}{30}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 15.
x=\frac{\sqrt{721}+1}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{721}}{30}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 1 és \sqrt{721}.
x=\frac{1-\sqrt{721}}{30}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{1±\sqrt{721}}{30}). ± előjele negatív. \sqrt{721} kivonása a következőből: 1.
15x^{2}-x-12=15\left(x-\frac{\sqrt{721}+1}{30}\right)\left(x-\frac{1-\sqrt{721}}{30}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{1+\sqrt{721}}{30} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{1-\sqrt{721}}{30} értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}