Megoldás a(z) y változóra
y=-5
y=2
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-y^{2}+10-3y=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3y.
-y^{2}-3y+10=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-3 ab=-10=-10
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -y^{2}+ay+by+10 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-10 2,-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -10.
1-10=-9 2-5=-3
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=-5
A megoldás az a pár, amelynek összege -3.
\left(-y^{2}+2y\right)+\left(-5y+10\right)
Átírjuk az értéket (-y^{2}-3y+10) \left(-y^{2}+2y\right)+\left(-5y+10\right) alakban.
y\left(-y+2\right)+5\left(-y+2\right)
A y a második csoportban lévő első és 5 faktort.
\left(-y+2\right)\left(y+5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -y+2 általános kifejezést a zárójelből.
y=2 y=-5
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -y+2=0 és a y+5=0.
-y^{2}+10-3y=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3y.
-y^{2}-3y+10=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{\left(-3\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 10}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -3 értéket b-be és a(z) 10 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9-4\left(-1\right)\times 10}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+4\times 10}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{9+40}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 10.
y=\frac{-\left(-3\right)±\sqrt{49}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 9 és 40.
y=\frac{-\left(-3\right)±7}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
y=\frac{3±7}{2\left(-1\right)}
-3 ellentettje 3.
y=\frac{3±7}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
y=\frac{10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{3±7}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 3 és 7.
y=-5
10 elosztása a következővel: -2.
y=-\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (y=\frac{3±7}{-2}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: 3.
y=2
-4 elosztása a következővel: -2.
y=-5 y=2
Megoldottuk az egyenletet.
-y^{2}+10-3y=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 3y.
-y^{2}-3y=-10
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10. Ha nullából von ki számot, annak ellentettjét kapja.
\frac{-y^{2}-3y}{-1}=-\frac{10}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
y^{2}+\left(-\frac{3}{-1}\right)y=-\frac{10}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
y^{2}+3y=-\frac{10}{-1}
-3 elosztása a következővel: -1.
y^{2}+3y=10
-10 elosztása a következővel: -1.
y^{2}+3y+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}=10+\left(\frac{3}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) 3 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{3}{2}. Ezután hozzáadjuk \frac{3}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
y^{2}+3y+\frac{9}{4}=10+\frac{9}{4}
A(z) \frac{3}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
y^{2}+3y+\frac{9}{4}=\frac{49}{4}
Összeadjuk a következőket: 10 és \frac{9}{4}.
\left(y+\frac{3}{2}\right)^{2}=\frac{49}{4}
Tényezőkre y^{2}+3y+\frac{9}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(y+\frac{3}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{49}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
y+\frac{3}{2}=\frac{7}{2} y+\frac{3}{2}=-\frac{7}{2}
Egyszerűsítünk.
y=2 y=-5
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{3}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}