Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=\sqrt{13}-3\approx 0,605551275
x=-\left(\sqrt{13}+3\right)\approx -6,605551275
Megoldás a(z) x változóra
x=\sqrt{13}-3\approx 0,605551275
x=-\sqrt{13}-3\approx -6,605551275
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}-6x=-4
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-x^{2}-6x-\left(-4\right)=-4-\left(-4\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
-x^{2}-6x-\left(-4\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}-6x+4=0
-4 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 4}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-1\right)\times 4}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+4\times 4}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+16}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 4.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{52}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 16.
x=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{13}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 52.
x=\frac{6±2\sqrt{13}}{2\left(-1\right)}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±2\sqrt{13}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{13}+6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{13}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2\sqrt{13}.
x=-\left(\sqrt{13}+3\right)
6+2\sqrt{13} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{6-2\sqrt{13}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{13}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{13} kivonása a következőből: 6.
x=\sqrt{13}-3
6-2\sqrt{13} elosztása a következővel: -2.
x=-\left(\sqrt{13}+3\right) x=\sqrt{13}-3
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}-6x=-4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-6x}{-1}=-\frac{4}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{6}{-1}\right)x=-\frac{4}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+6x=-\frac{4}{-1}
-6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+6x=4
-4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+6x+3^{2}=4+3^{2}
Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+6x+9=4+9
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x^{2}+6x+9=13
Összeadjuk a következőket: 4 és 9.
\left(x+3\right)^{2}=13
Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{13}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+3=\sqrt{13} x+3=-\sqrt{13}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{13}-3 x=-\sqrt{13}-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
-x^{2}-6x=-4
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-x^{2}-6x-\left(-4\right)=-4-\left(-4\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
-x^{2}-6x-\left(-4\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}-6x+4=0
-4 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 4}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -6 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-1\right)\times 4}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+4\times 4}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+16}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 4.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{52}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 16.
x=\frac{-\left(-6\right)±2\sqrt{13}}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 52.
x=\frac{6±2\sqrt{13}}{2\left(-1\right)}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±2\sqrt{13}}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{2\sqrt{13}+6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{13}}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 2\sqrt{13}.
x=-\left(\sqrt{13}+3\right)
6+2\sqrt{13} elosztása a következővel: -2.
x=\frac{6-2\sqrt{13}}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±2\sqrt{13}}{-2}). ± előjele negatív. 2\sqrt{13} kivonása a következőből: 6.
x=\sqrt{13}-3
6-2\sqrt{13} elosztása a következővel: -2.
x=-\left(\sqrt{13}+3\right) x=\sqrt{13}-3
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}-6x=-4
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-6x}{-1}=-\frac{4}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{6}{-1}\right)x=-\frac{4}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+6x=-\frac{4}{-1}
-6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+6x=4
-4 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+6x+3^{2}=4+3^{2}
Elosztjuk a(z) 6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 3. Ezután hozzáadjuk 3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+6x+9=4+9
Négyzetre emeljük a következőt: 3.
x^{2}+6x+9=13
Összeadjuk a következőket: 4 és 9.
\left(x+3\right)^{2}=13
Tényezőkre x^{2}+6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+3\right)^{2}}=\sqrt{13}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+3=\sqrt{13} x+3=-\sqrt{13}
Egyszerűsítünk.
x=\sqrt{13}-3 x=-\sqrt{13}-3
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}