Megoldás a(z) x változóra
x=-14
x=4
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}-10x+56=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 56.
a+b=-10 ab=-56=-56
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+56 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-56 2,-28 4,-14 7,-8
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -56.
1-56=-55 2-28=-26 4-14=-10 7-8=-1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=4 b=-14
A megoldás az a pár, amelynek összege -10.
\left(-x^{2}+4x\right)+\left(-14x+56\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-10x+56) \left(-x^{2}+4x\right)+\left(-14x+56\right) alakban.
x\left(-x+4\right)+14\left(-x+4\right)
A x a második csoportban lévő első és 14 faktort.
\left(-x+4\right)\left(x+14\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+4 általános kifejezést a zárójelből.
x=4 x=-14
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a -x+4=0 és a x+14=0.
-x^{2}-10x=-56
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-x^{2}-10x-\left(-56\right)=-56-\left(-56\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 56.
-x^{2}-10x-\left(-56\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -56 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}-10x+56=0
-56 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{\left(-10\right)^{2}-4\left(-1\right)\times 56}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) -10 értéket b-be és a(z) 56 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100-4\left(-1\right)\times 56}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -10.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+4\times 56}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{100+224}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 56.
x=\frac{-\left(-10\right)±\sqrt{324}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 100 és 224.
x=\frac{-\left(-10\right)±18}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 324.
x=\frac{10±18}{2\left(-1\right)}
-10 ellentettje 10.
x=\frac{10±18}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{28}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±18}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 10 és 18.
x=-14
28 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{8}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{10±18}{-2}). ± előjele negatív. 18 kivonása a következőből: 10.
x=4
-8 elosztása a következővel: -2.
x=-14 x=4
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}-10x=-56
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}-10x}{-1}=-\frac{56}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\left(-\frac{10}{-1}\right)x=-\frac{56}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}+10x=-\frac{56}{-1}
-10 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x=56
-56 elosztása a következővel: -1.
x^{2}+10x+5^{2}=56+5^{2}
Elosztjuk a(z) 10 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 5. Ezután hozzáadjuk 5 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+10x+25=56+25
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x^{2}+10x+25=81
Összeadjuk a következőket: 56 és 25.
\left(x+5\right)^{2}=81
Tényezőkre x^{2}+10x+25. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+5\right)^{2}}=\sqrt{81}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+5=9 x+5=-9
Egyszerűsítünk.
x=4 x=-14
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 5.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}