Megoldás a(z) x változóra
x=-2
x=3
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}+x+6=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 6.
a+b=1 ab=-6=-6
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+6 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(-x^{2}+3x\right)+\left(-2x+6\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+x+6) \left(-x^{2}+3x\right)+\left(-2x+6\right) alakban.
-x\left(x-3\right)-2\left(x-3\right)
A -x a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(x-3\right)\left(-x-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
x=3 x=-2
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-3=0 és a -x-2=0.
-x^{2}+x=-6
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
-x^{2}+x-\left(-6\right)=-6-\left(-6\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 6.
-x^{2}+x-\left(-6\right)=0
Ha kivonjuk a(z) -6 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}+x+6=0
-6 kivonása a következőből: 0.
x=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-1\right)\times 6}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 1 értéket b-be és a(z) 6 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 6}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+4\times 6}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-1±\sqrt{1+24}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 6.
x=\frac{-1±\sqrt{25}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 24.
x=\frac{-1±5}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
x=\frac{-1±5}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±5}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 5.
x=-2
4 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-1±5}{-2}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: -1.
x=3
-6 elosztása a következővel: -2.
x=-2 x=3
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}+x=-6
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-x^{2}+x}{-1}=-\frac{6}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{1}{-1}x=-\frac{6}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-x=-\frac{6}{-1}
1 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-x=6
-6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-x+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}=6+\left(-\frac{1}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -1 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{1}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{1}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=6+\frac{1}{4}
A(z) -\frac{1}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-x+\frac{1}{4}=\frac{25}{4}
Összeadjuk a következőket: 6 és \frac{1}{4}.
\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}=\frac{25}{4}
Tényezőkre x^{2}-x+\frac{1}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{1}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{25}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{1}{2}=\frac{5}{2} x-\frac{1}{2}=-\frac{5}{2}
Egyszerűsítünk.
x=3 x=-2
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{1}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}