Szorzattá alakítás
\left(3-x\right)\left(x-6\right)
Kiértékelés
\left(3-x\right)\left(x-6\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=9 ab=-\left(-18\right)=18
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-18 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,18 2,9 3,6
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 18.
1+18=19 2+9=11 3+6=9
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=3
A megoldás az a pár, amelynek összege 9.
\left(-x^{2}+6x\right)+\left(3x-18\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+9x-18) \left(-x^{2}+6x\right)+\left(3x-18\right) alakban.
-x\left(x-6\right)+3\left(x-6\right)
A -x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(x-6\right)\left(-x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-6 általános kifejezést a zárójelből.
-x^{2}+9x-18=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-9±\sqrt{9^{2}-4\left(-1\right)\left(-18\right)}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-9±\sqrt{81-4\left(-1\right)\left(-18\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 9.
x=\frac{-9±\sqrt{81+4\left(-18\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-9±\sqrt{81-72}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -18.
x=\frac{-9±\sqrt{9}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 81 és -72.
x=\frac{-9±3}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{-9±3}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±3}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -9 és 3.
x=3
-6 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{12}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-9±3}{-2}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: -9.
x=6
-12 elosztása a következővel: -2.
-x^{2}+9x-18=-\left(x-3\right)\left(x-6\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 3 értéket x_{1} helyére, a(z) 6 értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}