Megoldás a(z) x változóra
x=1
x=5
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=6 ab=-\left(-5\right)=5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-5 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=5 b=1
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+5x\right)+\left(x-5\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+6x-5) \left(-x^{2}+5x\right)+\left(x-5\right) alakban.
-x\left(x-5\right)+x-5
Emelje ki a(z) -x elemet a(z) -x^{2}+5x kifejezésből.
\left(x-5\right)\left(-x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a -x+1=0.
-x^{2}+6x-5=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-1\right)\left(-5\right)}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 6 értéket b-be és a(z) -5 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-1\right)\left(-5\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+4\left(-5\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-6±\sqrt{36-20}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -5.
x=\frac{-6±\sqrt{16}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és -20.
x=\frac{-6±4}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 16.
x=\frac{-6±4}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-\frac{2}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±4}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 4.
x=1
-2 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±4}{-2}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -6.
x=5
-10 elosztása a következővel: -2.
x=1 x=5
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}+6x-5=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-x^{2}+6x-5-\left(-5\right)=-\left(-5\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 5.
-x^{2}+6x=-\left(-5\right)
Ha kivonjuk a(z) -5 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-x^{2}+6x=5
-5 kivonása a következőből: 0.
\frac{-x^{2}+6x}{-1}=\frac{5}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{6}{-1}x=\frac{5}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-6x=\frac{5}{-1}
6 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-6x=-5
5 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-6x+\left(-3\right)^{2}=-5+\left(-3\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -6 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -3. Ezután hozzáadjuk -3 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-6x+9=-5+9
Négyzetre emeljük a következőt: -3.
x^{2}-6x+9=4
Összeadjuk a következőket: -5 és 9.
\left(x-3\right)^{2}=4
Tényezőkre x^{2}-6x+9. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-3\right)^{2}}=\sqrt{4}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-3=2 x-3=-2
Egyszerűsítünk.
x=5 x=1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}