Szorzattá alakítás
\left(6-x\right)\left(x-30\right)
Kiértékelés
\left(6-x\right)\left(x-30\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=36 ab=-\left(-180\right)=180
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-180 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,180 2,90 3,60 4,45 5,36 6,30 9,20 10,18 12,15
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 180.
1+180=181 2+90=92 3+60=63 4+45=49 5+36=41 6+30=36 9+20=29 10+18=28 12+15=27
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=30 b=6
A megoldás az a pár, amelynek összege 36.
\left(-x^{2}+30x\right)+\left(6x-180\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+36x-180) \left(-x^{2}+30x\right)+\left(6x-180\right) alakban.
-x\left(x-30\right)+6\left(x-30\right)
A -x a második csoportban lévő első és 6 faktort.
\left(x-30\right)\left(-x+6\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-30 általános kifejezést a zárójelből.
-x^{2}+36x-180=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-36±\sqrt{36^{2}-4\left(-1\right)\left(-180\right)}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-36±\sqrt{1296-4\left(-1\right)\left(-180\right)}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 36.
x=\frac{-36±\sqrt{1296+4\left(-180\right)}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-36±\sqrt{1296-720}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és -180.
x=\frac{-36±\sqrt{576}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1296 és -720.
x=\frac{-36±24}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 576.
x=\frac{-36±24}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=-\frac{12}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-36±24}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -36 és 24.
x=6
-12 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{60}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-36±24}{-2}). ± előjele negatív. 24 kivonása a következőből: -36.
x=30
-60 elosztása a következővel: -2.
-x^{2}+36x-180=-\left(x-6\right)\left(x-30\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) 6 értéket x_{1} helyére, a(z) 30 értéket pedig x_{2} helyére.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}