Ugrás a tartalomra
Megoldás a(z) x változóra
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

a+b=2 ab=-15=-15
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+15 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,15 -3,5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -15.
-1+15=14 -3+5=2
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=5 b=-3
A megoldás az a pár, amelynek összege 2.
\left(-x^{2}+5x\right)+\left(-3x+15\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+2x+15) \left(-x^{2}+5x\right)+\left(-3x+15\right) alakban.
-x\left(x-5\right)-3\left(x-5\right)
A -x a második csoportban lévő első és -3 faktort.
\left(x-5\right)\left(-x-3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-5 általános kifejezést a zárójelből.
x=5 x=-3
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-5=0 és a -x-3=0.
-x^{2}+2x+15=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\left(-1\right)\times 15}}{2\left(-1\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 15 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\left(-1\right)\times 15}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4+4\times 15}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
x=\frac{-2±\sqrt{4+60}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 15.
x=\frac{-2±\sqrt{64}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 4 és 60.
x=\frac{-2±8}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 64.
x=\frac{-2±8}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
x=\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±8}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 8.
x=-3
6 elosztása a következővel: -2.
x=-\frac{10}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±8}{-2}). ± előjele negatív. 8 kivonása a következőből: -2.
x=5
-10 elosztása a következővel: -2.
x=-3 x=5
Megoldottuk az egyenletet.
-x^{2}+2x+15=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-x^{2}+2x+15-15=-15
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 15.
-x^{2}+2x=-15
Ha kivonjuk a(z) 15 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-x^{2}+2x}{-1}=-\frac{15}{-1}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -1.
x^{2}+\frac{2}{-1}x=-\frac{15}{-1}
A(z) -1 értékkel való osztás eltünteti a(z) -1 értékkel való szorzást.
x^{2}-2x=-\frac{15}{-1}
2 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-2x=15
-15 elosztása a következővel: -1.
x^{2}-2x+1=15+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-2x+1=16
Összeadjuk a következőket: 15 és 1.
\left(x-1\right)^{2}=16
Tényezőkre x^{2}-2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-1\right)^{2}}=\sqrt{16}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-1=4 x-1=-4
Egyszerűsítünk.
x=5 x=-3
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.