Szorzattá alakítás
-\left(a-3\right)\left(a+2\right)
Kiértékelés
-\left(a-3\right)\left(a+2\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p+q=1 pq=-6=-6
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -a^{2}+pa+qa+6 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=3 q=-2
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(-a^{2}+3a\right)+\left(-2a+6\right)
Átírjuk az értéket (-a^{2}+a+6) \left(-a^{2}+3a\right)+\left(-2a+6\right) alakban.
-a\left(a-3\right)-2\left(a-3\right)
A -a a második csoportban lévő első és -2 faktort.
\left(a-3\right)\left(-a-2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) a-3 általános kifejezést a zárójelből.
-a^{2}+a+6=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
a=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-1\right)\times 6}}{2\left(-1\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
a=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-1\right)\times 6}}{2\left(-1\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
a=\frac{-1±\sqrt{1+4\times 6}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -1.
a=\frac{-1±\sqrt{1+24}}{2\left(-1\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 4 és 6.
a=\frac{-1±\sqrt{25}}{2\left(-1\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 24.
a=\frac{-1±5}{2\left(-1\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 25.
a=\frac{-1±5}{-2}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -1.
a=\frac{4}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-1±5}{-2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 5.
a=-2
4 elosztása a következővel: -2.
a=-\frac{6}{-2}
Megoldjuk az egyenletet (a=\frac{-1±5}{-2}). ± előjele negatív. 5 kivonása a következőből: -1.
a=3
-6 elosztása a következővel: -2.
-a^{2}+a+6=-\left(a-\left(-2\right)\right)\left(a-3\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -2 értéket x_{1} helyére, a(z) 3 értéket pedig x_{2} helyére.
-a^{2}+a+6=-\left(a+2\right)\left(a-3\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}