Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{2}=-0,5
x = -\frac{8}{3} = -2\frac{2}{3} \approx -2,666666667
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-9x=6x^{2}+8+10x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 3x^{2}+4.
-9x-6x^{2}=8+10x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x^{2}.
-9x-6x^{2}-8=10x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
-9x-6x^{2}-8-10x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x.
-19x-6x^{2}-8=0
Összevonjuk a következőket: -9x és -10x. Az eredmény -19x.
-6x^{2}-19x-8=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-19 ab=-6\left(-8\right)=48
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -6x^{2}+ax+bx-8 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-48 -2,-24 -3,-16 -4,-12 -6,-8
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 48.
-1-48=-49 -2-24=-26 -3-16=-19 -4-12=-16 -6-8=-14
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-3 b=-16
A megoldás az a pár, amelynek összege -19.
\left(-6x^{2}-3x\right)+\left(-16x-8\right)
Átírjuk az értéket (-6x^{2}-19x-8) \left(-6x^{2}-3x\right)+\left(-16x-8\right) alakban.
-3x\left(2x+1\right)-8\left(2x+1\right)
A -3x a második csoportban lévő első és -8 faktort.
\left(2x+1\right)\left(-3x-8\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2x+1 általános kifejezést a zárójelből.
x=-\frac{1}{2} x=-\frac{8}{3}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 2x+1=0 és a -3x-8=0.
-9x=6x^{2}+8+10x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 3x^{2}+4.
-9x-6x^{2}=8+10x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x^{2}.
-9x-6x^{2}-8=10x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 8.
-9x-6x^{2}-8-10x=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x.
-19x-6x^{2}-8=0
Összevonjuk a következőket: -9x és -10x. Az eredmény -19x.
-6x^{2}-19x-8=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{\left(-19\right)^{2}-4\left(-6\right)\left(-8\right)}}{2\left(-6\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -6 értéket a-ba, a(z) -19 értéket b-be és a(z) -8 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{361-4\left(-6\right)\left(-8\right)}}{2\left(-6\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -19.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{361+24\left(-8\right)}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -6.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{361-192}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 24 és -8.
x=\frac{-\left(-19\right)±\sqrt{169}}{2\left(-6\right)}
Összeadjuk a következőket: 361 és -192.
x=\frac{-\left(-19\right)±13}{2\left(-6\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 169.
x=\frac{19±13}{2\left(-6\right)}
-19 ellentettje 19.
x=\frac{19±13}{-12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -6.
x=\frac{32}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{19±13}{-12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 19 és 13.
x=-\frac{8}{3}
A törtet (\frac{32}{-12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
x=\frac{6}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{19±13}{-12}). ± előjele negatív. 13 kivonása a következőből: 19.
x=-\frac{1}{2}
A törtet (\frac{6}{-12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{8}{3} x=-\frac{1}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-9x=6x^{2}+8+10x
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 2 és 3x^{2}+4.
-9x-6x^{2}=8+10x
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 6x^{2}.
-9x-6x^{2}-10x=8
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 10x.
-19x-6x^{2}=8
Összevonjuk a következőket: -9x és -10x. Az eredmény -19x.
-6x^{2}-19x=8
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-6x^{2}-19x}{-6}=\frac{8}{-6}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -6.
x^{2}+\left(-\frac{19}{-6}\right)x=\frac{8}{-6}
A(z) -6 értékkel való osztás eltünteti a(z) -6 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{19}{6}x=\frac{8}{-6}
-19 elosztása a következővel: -6.
x^{2}+\frac{19}{6}x=-\frac{4}{3}
A törtet (\frac{8}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x^{2}+\frac{19}{6}x+\left(\frac{19}{12}\right)^{2}=-\frac{4}{3}+\left(\frac{19}{12}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{19}{6} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{19}{12}. Ezután hozzáadjuk \frac{19}{12} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{19}{6}x+\frac{361}{144}=-\frac{4}{3}+\frac{361}{144}
A(z) \frac{19}{12} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{19}{6}x+\frac{361}{144}=\frac{169}{144}
-\frac{4}{3} és \frac{361}{144} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{19}{12}\right)^{2}=\frac{169}{144}
Tényezőkre x^{2}+\frac{19}{6}x+\frac{361}{144}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{19}{12}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{169}{144}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{19}{12}=\frac{13}{12} x+\frac{19}{12}=-\frac{13}{12}
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{1}{2} x=-\frac{8}{3}
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{19}{12}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}