Szorzattá alakítás
\left(-3b-4\right)\left(2b-3\right)
Kiértékelés
12+b-6b^{2}
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
p+q=1 pq=-6\times 12=-72
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -6b^{2}+pb+qb+12 alakúvá. A p és q megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,72 -2,36 -3,24 -4,18 -6,12 -8,9
Mivel a pq negatív, p és q rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a p+q pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -72.
-1+72=71 -2+36=34 -3+24=21 -4+18=14 -6+12=6 -8+9=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
p=9 q=-8
A megoldás az a pár, amelynek összege 1.
\left(-6b^{2}+9b\right)+\left(-8b+12\right)
Átírjuk az értéket (-6b^{2}+b+12) \left(-6b^{2}+9b\right)+\left(-8b+12\right) alakban.
-3b\left(2b-3\right)-4\left(2b-3\right)
A -3b a második csoportban lévő első és -4 faktort.
\left(2b-3\right)\left(-3b-4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 2b-3 általános kifejezést a zárójelből.
-6b^{2}+b+12=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
b=\frac{-1±\sqrt{1^{2}-4\left(-6\right)\times 12}}{2\left(-6\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-1±\sqrt{1-4\left(-6\right)\times 12}}{2\left(-6\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
b=\frac{-1±\sqrt{1+24\times 12}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -6.
b=\frac{-1±\sqrt{1+288}}{2\left(-6\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 24 és 12.
b=\frac{-1±\sqrt{289}}{2\left(-6\right)}
Összeadjuk a következőket: 1 és 288.
b=\frac{-1±17}{2\left(-6\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 289.
b=\frac{-1±17}{-12}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -6.
b=\frac{16}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-1±17}{-12}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -1 és 17.
b=-\frac{4}{3}
A törtet (\frac{16}{-12}) leegyszerűsítjük 4 kivonásával és kiejtésével.
b=-\frac{18}{-12}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-1±17}{-12}). ± előjele negatív. 17 kivonása a következőből: -1.
b=\frac{3}{2}
A törtet (\frac{-18}{-12}) leegyszerűsítjük 6 kivonásával és kiejtésével.
-6b^{2}+b+12=-6\left(b-\left(-\frac{4}{3}\right)\right)\left(b-\frac{3}{2}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{4}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{3}{2} értéket pedig x_{2} helyére.
-6b^{2}+b+12=-6\left(b+\frac{4}{3}\right)\left(b-\frac{3}{2}\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-6b^{2}+b+12=-6\times \frac{-3b-4}{-3}\left(b-\frac{3}{2}\right)
\frac{4}{3} és b összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-6b^{2}+b+12=-6\times \frac{-3b-4}{-3}\times \frac{-2b+3}{-2}
\frac{3}{2} kivonása a következőből: b: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-6b^{2}+b+12=-6\times \frac{\left(-3b-4\right)\left(-2b+3\right)}{-3\left(-2\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{-3b-4}{-3} és \frac{-2b+3}{-2}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-6b^{2}+b+12=-6\times \frac{\left(-3b-4\right)\left(-2b+3\right)}{6}
Összeszorozzuk a következőket: -3 és -2.
-6b^{2}+b+12=-\left(-3b-4\right)\left(-2b+3\right)
A legnagyobb közös osztó (6) kiejtése itt: -6 és 6.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}