Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{1}{5}=0,2
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-4 ab=-5=-5
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -5x^{2}+ax+bx+1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=-5
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-5x^{2}+x\right)+\left(-5x+1\right)
Átírjuk az értéket (-5x^{2}-4x+1) \left(-5x^{2}+x\right)+\left(-5x+1\right) alakban.
-x\left(5x-1\right)-\left(5x-1\right)
A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(5x-1\right)\left(-x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 5x-1 általános kifejezést a zárójelből.
x=\frac{1}{5} x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 5x-1=0 és a -x-1=0.
-5x^{2}-4x+1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{\left(-4\right)^{2}-4\left(-5\right)}}{2\left(-5\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -5 értéket a-ba, a(z) -4 értéket b-be és a(z) 1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16-4\left(-5\right)}}{2\left(-5\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -4.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{16+20}}{2\left(-5\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -5.
x=\frac{-\left(-4\right)±\sqrt{36}}{2\left(-5\right)}
Összeadjuk a következőket: 16 és 20.
x=\frac{-\left(-4\right)±6}{2\left(-5\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 36.
x=\frac{4±6}{2\left(-5\right)}
-4 ellentettje 4.
x=\frac{4±6}{-10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -5.
x=\frac{10}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6}{-10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 4 és 6.
x=-1
10 elosztása a következővel: -10.
x=-\frac{2}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{4±6}{-10}). ± előjele negatív. 6 kivonása a következőből: 4.
x=\frac{1}{5}
A törtet (\frac{-2}{-10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-1 x=\frac{1}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
-5x^{2}-4x+1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-5x^{2}-4x+1-1=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
-5x^{2}-4x=-1
Ha kivonjuk a(z) 1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-5x^{2}-4x}{-5}=-\frac{1}{-5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -5.
x^{2}+\left(-\frac{4}{-5}\right)x=-\frac{1}{-5}
A(z) -5 értékkel való osztás eltünteti a(z) -5 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{4}{5}x=-\frac{1}{-5}
-4 elosztása a következővel: -5.
x^{2}+\frac{4}{5}x=\frac{1}{5}
-1 elosztása a következővel: -5.
x^{2}+\frac{4}{5}x+\left(\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{1}{5}+\left(\frac{2}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{4}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{2}{5}. Ezután hozzáadjuk \frac{2}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{1}{5}+\frac{4}{25}
A(z) \frac{2}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{9}{25}
\frac{1}{5} és \frac{4}{25} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{9}{25}
Tényezőkre x^{2}+\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{2}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{2}{5}=\frac{3}{5} x+\frac{2}{5}=-\frac{3}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{1}{5} x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{2}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}