Megoldás a(z) x változóra
x=\frac{4}{5}=0,8
x=0
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-5x^{2}+4x=0
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 35. Az eredmény 0.
x\left(-5x+4\right)=0
Kiemeljük a következőt: x.
x=0 x=\frac{4}{5}
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x=0 és a -5x+4=0.
-5x^{2}+4x=0
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 35. Az eredmény 0.
x=\frac{-4±\sqrt{4^{2}}}{2\left(-5\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -5 értéket a-ba, a(z) 4 értéket b-be és a(z) 0 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-4±4}{2\left(-5\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 4^{2}.
x=\frac{-4±4}{-10}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -5.
x=\frac{0}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4}{-10}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -4 és 4.
x=0
0 elosztása a következővel: -10.
x=-\frac{8}{-10}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-4±4}{-10}). ± előjele negatív. 4 kivonása a következőből: -4.
x=\frac{4}{5}
A törtet (\frac{-8}{-10}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=0 x=\frac{4}{5}
Megoldottuk az egyenletet.
-5x^{2}+4x=0
Összeszorozzuk a következőket: 0 és 35. Az eredmény 0.
\frac{-5x^{2}+4x}{-5}=\frac{0}{-5}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -5.
x^{2}+\frac{4}{-5}x=\frac{0}{-5}
A(z) -5 értékkel való osztás eltünteti a(z) -5 értékkel való szorzást.
x^{2}-\frac{4}{5}x=\frac{0}{-5}
4 elosztása a következővel: -5.
x^{2}-\frac{4}{5}x=0
0 elosztása a következővel: -5.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\left(-\frac{2}{5}\right)^{2}=\left(-\frac{2}{5}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{4}{5} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{2}{5}. Ezután hozzáadjuk -\frac{2}{5} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}=\frac{4}{25}
A(z) -\frac{2}{5} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
\left(x-\frac{2}{5}\right)^{2}=\frac{4}{25}
Tényezőkre x^{2}-\frac{4}{5}x+\frac{4}{25}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{2}{5}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{4}{25}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{2}{5}=\frac{2}{5} x-\frac{2}{5}=-\frac{2}{5}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{4}{5} x=0
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{2}{5}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}