Szorzattá alakítás
-\left(7x-2\right)^{2}
Kiértékelés
-\left(7x-2\right)^{2}
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-49x^{2}+28x-4
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=28 ab=-49\left(-4\right)=196
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -49x^{2}+ax+bx-4 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,196 2,98 4,49 7,28 14,14
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 196.
1+196=197 2+98=100 4+49=53 7+28=35 14+14=28
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=14 b=14
A megoldás az a pár, amelynek összege 28.
\left(-49x^{2}+14x\right)+\left(14x-4\right)
Átírjuk az értéket (-49x^{2}+28x-4) \left(-49x^{2}+14x\right)+\left(14x-4\right) alakban.
-7x\left(7x-2\right)+2\left(7x-2\right)
A -7x a második csoportban lévő első és 2 faktort.
\left(7x-2\right)\left(-7x+2\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 7x-2 általános kifejezést a zárójelből.
-49x^{2}+28x-4=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-28±\sqrt{28^{2}-4\left(-49\right)\left(-4\right)}}{2\left(-49\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-28±\sqrt{784-4\left(-49\right)\left(-4\right)}}{2\left(-49\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 28.
x=\frac{-28±\sqrt{784+196\left(-4\right)}}{2\left(-49\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -49.
x=\frac{-28±\sqrt{784-784}}{2\left(-49\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 196 és -4.
x=\frac{-28±\sqrt{0}}{2\left(-49\right)}
Összeadjuk a következőket: 784 és -784.
x=\frac{-28±0}{2\left(-49\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 0.
x=\frac{-28±0}{-98}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -49.
-49x^{2}+28x-4=-49\left(x-\frac{2}{7}\right)\left(x-\frac{2}{7}\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{2}{7} értéket x_{1} helyére, a(z) \frac{2}{7} értéket pedig x_{2} helyére.
-49x^{2}+28x-4=-49\times \frac{-7x+2}{-7}\left(x-\frac{2}{7}\right)
\frac{2}{7} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-49x^{2}+28x-4=-49\times \frac{-7x+2}{-7}\times \frac{-7x+2}{-7}
\frac{2}{7} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-49x^{2}+28x-4=-49\times \frac{\left(-7x+2\right)\left(-7x+2\right)}{-7\left(-7\right)}
Összeszorozzuk a következőket: \frac{-7x+2}{-7} és \frac{-7x+2}{-7}. Ezt úgy végezzük, hogy a számlálót megszorozzuk a számlálóval, a nevezőt pedig a nevezővel. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-49x^{2}+28x-4=-49\times \frac{\left(-7x+2\right)\left(-7x+2\right)}{49}
Összeszorozzuk a következőket: -7 és -7.
-49x^{2}+28x-4=-\left(-7x+2\right)\left(-7x+2\right)
A legnagyobb közös osztó (49) kiejtése itt: -49 és 49.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}