Megoldás a(z) t változóra
t=\frac{\sqrt{149}}{7}+1\approx 2,743793659
t=-\frac{\sqrt{149}}{7}+1\approx -0,743793659
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-49t^{2}+98t+100=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-98±\sqrt{98^{2}-4\left(-49\right)\times 100}}{2\left(-49\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -49 értéket a-ba, a(z) 98 értéket b-be és a(z) 100 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-98±\sqrt{9604-4\left(-49\right)\times 100}}{2\left(-49\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 98.
t=\frac{-98±\sqrt{9604+196\times 100}}{2\left(-49\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -49.
t=\frac{-98±\sqrt{9604+19600}}{2\left(-49\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 196 és 100.
t=\frac{-98±\sqrt{29204}}{2\left(-49\right)}
Összeadjuk a következőket: 9604 és 19600.
t=\frac{-98±14\sqrt{149}}{2\left(-49\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 29204.
t=\frac{-98±14\sqrt{149}}{-98}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -49.
t=\frac{14\sqrt{149}-98}{-98}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-98±14\sqrt{149}}{-98}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -98 és 14\sqrt{149}.
t=-\frac{\sqrt{149}}{7}+1
-98+14\sqrt{149} elosztása a következővel: -98.
t=\frac{-14\sqrt{149}-98}{-98}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{-98±14\sqrt{149}}{-98}). ± előjele negatív. 14\sqrt{149} kivonása a következőből: -98.
t=\frac{\sqrt{149}}{7}+1
-98-14\sqrt{149} elosztása a következővel: -98.
t=-\frac{\sqrt{149}}{7}+1 t=\frac{\sqrt{149}}{7}+1
Megoldottuk az egyenletet.
-49t^{2}+98t+100=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-49t^{2}+98t+100-100=-100
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 100.
-49t^{2}+98t=-100
Ha kivonjuk a(z) 100 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
\frac{-49t^{2}+98t}{-49}=-\frac{100}{-49}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -49.
t^{2}+\frac{98}{-49}t=-\frac{100}{-49}
A(z) -49 értékkel való osztás eltünteti a(z) -49 értékkel való szorzást.
t^{2}-2t=-\frac{100}{-49}
98 elosztása a következővel: -49.
t^{2}-2t=\frac{100}{49}
-100 elosztása a következővel: -49.
t^{2}-2t+1=\frac{100}{49}+1
Elosztjuk a(z) -2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -1. Ezután hozzáadjuk -1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}-2t+1=\frac{149}{49}
Összeadjuk a következőket: \frac{100}{49} és 1.
\left(t-1\right)^{2}=\frac{149}{49}
Tényezőkre t^{2}-2t+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t-1\right)^{2}}=\sqrt{\frac{149}{49}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t-1=\frac{\sqrt{149}}{7} t-1=-\frac{\sqrt{149}}{7}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{\sqrt{149}}{7}+1 t=-\frac{\sqrt{149}}{7}+1
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}