Megoldás a(z) x változóra
x=-\frac{1}{4}=-0,25
x=-1
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=-5 ab=-4\left(-1\right)=4
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -4x^{2}+ax+bx-1 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,-4 -2,-2
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a a+b negatív, a és b negatív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 4.
-1-4=-5 -2-2=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=-1 b=-4
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(-4x^{2}-x\right)+\left(-4x-1\right)
Átírjuk az értéket (-4x^{2}-5x-1) \left(-4x^{2}-x\right)+\left(-4x-1\right) alakban.
-x\left(4x+1\right)-\left(4x+1\right)
A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(4x+1\right)\left(-x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 4x+1 általános kifejezést a zárójelből.
x=-\frac{1}{4} x=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 4x+1=0 és a -x-1=0.
-4x^{2}-5x-1=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{\left(-5\right)^{2}-4\left(-4\right)\left(-1\right)}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) -5 értéket b-be és a(z) -1 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-4\left(-4\right)\left(-1\right)}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -5.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25+16\left(-1\right)}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{25-16}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és -1.
x=\frac{-\left(-5\right)±\sqrt{9}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 25 és -16.
x=\frac{-\left(-5\right)±3}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 9.
x=\frac{5±3}{2\left(-4\right)}
-5 ellentettje 5.
x=\frac{5±3}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
x=\frac{8}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±3}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 5 és 3.
x=-1
8 elosztása a következővel: -8.
x=\frac{2}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{5±3}{-8}). ± előjele negatív. 3 kivonása a következőből: 5.
x=-\frac{1}{4}
A törtet (\frac{2}{-8}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-1 x=-\frac{1}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
-4x^{2}-5x-1=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-4x^{2}-5x-1-\left(-1\right)=-\left(-1\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 1.
-4x^{2}-5x=-\left(-1\right)
Ha kivonjuk a(z) -1 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-4x^{2}-5x=1
-1 kivonása a következőből: 0.
\frac{-4x^{2}-5x}{-4}=\frac{1}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
x^{2}+\left(-\frac{5}{-4}\right)x=\frac{1}{-4}
A(z) -4 értékkel való osztás eltünteti a(z) -4 értékkel való szorzást.
x^{2}+\frac{5}{4}x=\frac{1}{-4}
-5 elosztása a következővel: -4.
x^{2}+\frac{5}{4}x=-\frac{1}{4}
1 elosztása a következővel: -4.
x^{2}+\frac{5}{4}x+\left(\frac{5}{8}\right)^{2}=-\frac{1}{4}+\left(\frac{5}{8}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{4} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{8}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{8} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+\frac{5}{4}x+\frac{25}{64}=-\frac{1}{4}+\frac{25}{64}
A(z) \frac{5}{8} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}+\frac{5}{4}x+\frac{25}{64}=\frac{9}{64}
-\frac{1}{4} és \frac{25}{64} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(x+\frac{5}{8}\right)^{2}=\frac{9}{64}
Tényezőkre x^{2}+\frac{5}{4}x+\frac{25}{64}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+\frac{5}{8}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{9}{64}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+\frac{5}{8}=\frac{3}{8} x+\frac{5}{8}=-\frac{3}{8}
Egyszerűsítünk.
x=-\frac{1}{4} x=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{8}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}