Megoldás a(z) b változóra
b = \frac{\sqrt{105} + 11}{4} \approx 5,311737691
b=\frac{11-\sqrt{105}}{4}\approx 0,188262309
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-4b^{2}+22b-4=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
b=\frac{-22±\sqrt{22^{2}-4\left(-4\right)\left(-4\right)}}{2\left(-4\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -4 értéket a-ba, a(z) 22 értéket b-be és a(z) -4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
b=\frac{-22±\sqrt{484-4\left(-4\right)\left(-4\right)}}{2\left(-4\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 22.
b=\frac{-22±\sqrt{484+16\left(-4\right)}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -4.
b=\frac{-22±\sqrt{484-64}}{2\left(-4\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 16 és -4.
b=\frac{-22±\sqrt{420}}{2\left(-4\right)}
Összeadjuk a következőket: 484 és -64.
b=\frac{-22±2\sqrt{105}}{2\left(-4\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 420.
b=\frac{-22±2\sqrt{105}}{-8}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -4.
b=\frac{2\sqrt{105}-22}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-22±2\sqrt{105}}{-8}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -22 és 2\sqrt{105}.
b=\frac{11-\sqrt{105}}{4}
-22+2\sqrt{105} elosztása a következővel: -8.
b=\frac{-2\sqrt{105}-22}{-8}
Megoldjuk az egyenletet (b=\frac{-22±2\sqrt{105}}{-8}). ± előjele negatív. 2\sqrt{105} kivonása a következőből: -22.
b=\frac{\sqrt{105}+11}{4}
-22-2\sqrt{105} elosztása a következővel: -8.
b=\frac{11-\sqrt{105}}{4} b=\frac{\sqrt{105}+11}{4}
Megoldottuk az egyenletet.
-4b^{2}+22b-4=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-4b^{2}+22b-4-\left(-4\right)=-\left(-4\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 4.
-4b^{2}+22b=-\left(-4\right)
Ha kivonjuk a(z) -4 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-4b^{2}+22b=4
-4 kivonása a következőből: 0.
\frac{-4b^{2}+22b}{-4}=\frac{4}{-4}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -4.
b^{2}+\frac{22}{-4}b=\frac{4}{-4}
A(z) -4 értékkel való osztás eltünteti a(z) -4 értékkel való szorzást.
b^{2}-\frac{11}{2}b=\frac{4}{-4}
A törtet (\frac{22}{-4}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
b^{2}-\frac{11}{2}b=-1
4 elosztása a következővel: -4.
b^{2}-\frac{11}{2}b+\left(-\frac{11}{4}\right)^{2}=-1+\left(-\frac{11}{4}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{11}{2} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{4}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{4} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
b^{2}-\frac{11}{2}b+\frac{121}{16}=-1+\frac{121}{16}
A(z) -\frac{11}{4} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
b^{2}-\frac{11}{2}b+\frac{121}{16}=\frac{105}{16}
Összeadjuk a következőket: -1 és \frac{121}{16}.
\left(b-\frac{11}{4}\right)^{2}=\frac{105}{16}
Tényezőkre b^{2}-\frac{11}{2}b+\frac{121}{16}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(b-\frac{11}{4}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{105}{16}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
b-\frac{11}{4}=\frac{\sqrt{105}}{4} b-\frac{11}{4}=-\frac{\sqrt{105}}{4}
Egyszerűsítünk.
b=\frac{\sqrt{105}+11}{4} b=\frac{11-\sqrt{105}}{4}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{4}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}