Megoldás a(z) n változóra
n=\frac{\sqrt{7}+5}{9}\approx 0,849527923
n=\frac{5-\sqrt{7}}{9}\approx 0,261583188
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-4=n\left(18\left(n-1\right)-2\right)
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9. Az eredmény 18.
-4=n\left(18n-18-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 18 és n-1.
-4=n\left(18n-20\right)
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -18 értéket. Az eredmény -20.
-4=18n^{2}-20n
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: n és 18n-20.
18n^{2}-20n=-4
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
18n^{2}-20n+4=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 4.
n=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{\left(-20\right)^{2}-4\times 18\times 4}}{2\times 18}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 18 értéket a-ba, a(z) -20 értéket b-be és a(z) 4 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
n=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-4\times 18\times 4}}{2\times 18}
Négyzetre emeljük a következőt: -20.
n=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-72\times 4}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 18.
n=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{400-288}}{2\times 18}
Összeszorozzuk a következőket: -72 és 4.
n=\frac{-\left(-20\right)±\sqrt{112}}{2\times 18}
Összeadjuk a következőket: 400 és -288.
n=\frac{-\left(-20\right)±4\sqrt{7}}{2\times 18}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 112.
n=\frac{20±4\sqrt{7}}{2\times 18}
-20 ellentettje 20.
n=\frac{20±4\sqrt{7}}{36}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 18.
n=\frac{4\sqrt{7}+20}{36}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{20±4\sqrt{7}}{36}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 20 és 4\sqrt{7}.
n=\frac{\sqrt{7}+5}{9}
20+4\sqrt{7} elosztása a következővel: 36.
n=\frac{20-4\sqrt{7}}{36}
Megoldjuk az egyenletet (n=\frac{20±4\sqrt{7}}{36}). ± előjele negatív. 4\sqrt{7} kivonása a következőből: 20.
n=\frac{5-\sqrt{7}}{9}
20-4\sqrt{7} elosztása a következővel: 36.
n=\frac{\sqrt{7}+5}{9} n=\frac{5-\sqrt{7}}{9}
Megoldottuk az egyenletet.
-4=n\left(18\left(n-1\right)-2\right)
Összeszorozzuk a következőket: 2 és 9. Az eredmény 18.
-4=n\left(18n-18-2\right)
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: 18 és n-1.
-4=n\left(18n-20\right)
Kivonjuk a(z) 2 értékből a(z) -18 értéket. Az eredmény -20.
-4=18n^{2}-20n
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: n és 18n-20.
18n^{2}-20n=-4
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
\frac{18n^{2}-20n}{18}=-\frac{4}{18}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 18.
n^{2}+\left(-\frac{20}{18}\right)n=-\frac{4}{18}
A(z) 18 értékkel való osztás eltünteti a(z) 18 értékkel való szorzást.
n^{2}-\frac{10}{9}n=-\frac{4}{18}
A törtet (\frac{-20}{18}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
n^{2}-\frac{10}{9}n=-\frac{2}{9}
A törtet (\frac{-4}{18}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
n^{2}-\frac{10}{9}n+\left(-\frac{5}{9}\right)^{2}=-\frac{2}{9}+\left(-\frac{5}{9}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -\frac{10}{9} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{5}{9}. Ezután hozzáadjuk -\frac{5}{9} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
n^{2}-\frac{10}{9}n+\frac{25}{81}=-\frac{2}{9}+\frac{25}{81}
A(z) -\frac{5}{9} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
n^{2}-\frac{10}{9}n+\frac{25}{81}=\frac{7}{81}
-\frac{2}{9} és \frac{25}{81} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(n-\frac{5}{9}\right)^{2}=\frac{7}{81}
Tényezőkre n^{2}-\frac{10}{9}n+\frac{25}{81}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(n-\frac{5}{9}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{7}{81}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
n-\frac{5}{9}=\frac{\sqrt{7}}{9} n-\frac{5}{9}=-\frac{\sqrt{7}}{9}
Egyszerűsítünk.
n=\frac{\sqrt{7}+5}{9} n=\frac{5-\sqrt{7}}{9}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{5}{9}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}