Megoldás a(z) x változóra (complex solution)
x=-\sqrt{371}i-1\approx -1-19,261360284i
x=-1+\sqrt{371}i\approx -1+19,261360284i
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-375=x^{2}+2x+1-4
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
-375=x^{2}+2x-3
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -3.
x^{2}+2x-3=-375
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}+2x-3+375=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 375.
x^{2}+2x+372=0
Összeadjuk a következőket: -3 és 375. Az eredmény 372.
x=\frac{-2±\sqrt{2^{2}-4\times 372}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) 2 értéket b-be és a(z) 372 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-2±\sqrt{4-4\times 372}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: 2.
x=\frac{-2±\sqrt{4-1488}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és 372.
x=\frac{-2±\sqrt{-1484}}{2}
Összeadjuk a következőket: 4 és -1488.
x=\frac{-2±2\sqrt{371}i}{2}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: -1484.
x=\frac{-2+2\sqrt{371}i}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{371}i}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -2 és 2i\sqrt{371}.
x=-1+\sqrt{371}i
-2+2i\sqrt{371} elosztása a következővel: 2.
x=\frac{-2\sqrt{371}i-2}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-2±2\sqrt{371}i}{2}). ± előjele negatív. 2i\sqrt{371} kivonása a következőből: -2.
x=-\sqrt{371}i-1
-2-2i\sqrt{371} elosztása a következővel: 2.
x=-1+\sqrt{371}i x=-\sqrt{371}i-1
Megoldottuk az egyenletet.
-375=x^{2}+2x+1-4
Binomiális tétel (\left(a+b\right)^{2}=a^{2}+2ab+b^{2}) használatával kibontjuk a képletet (\left(x+1\right)^{2}).
-375=x^{2}+2x-3
Kivonjuk a(z) 4 értékből a(z) 1 értéket. Az eredmény -3.
x^{2}+2x-3=-375
Megcseréljük az oldalakat, hogy minden változót tartalmazó tag a bal oldalon legyen.
x^{2}+2x=-375+3
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 3.
x^{2}+2x=-372
Összeadjuk a következőket: -375 és 3. Az eredmény -372.
x^{2}+2x+1^{2}=-372+1^{2}
Elosztjuk a(z) 2 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye 1. Ezután hozzáadjuk 1 négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}+2x+1=-372+1
Négyzetre emeljük a következőt: 1.
x^{2}+2x+1=-371
Összeadjuk a következőket: -372 és 1.
\left(x+1\right)^{2}=-371
Tényezőkre x^{2}+2x+1. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x+1\right)^{2}}=\sqrt{-371}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x+1=\sqrt{371}i x+1=-\sqrt{371}i
Egyszerűsítünk.
x=-1+\sqrt{371}i x=-\sqrt{371}i-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: 1.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}