Megoldás a(z) t változóra
t=-1
t=\frac{2}{7}\approx 0,285714286
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-35t-49t^{2}=-14
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és 98. Az eredmény 49.
-35t-49t^{2}+14=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 14.
-5t-7t^{2}+2=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 7.
-7t^{2}-5t+2=0
Átrendezzük a polinomot, kanonikus formára hozva azt. A tagokat sorba rendezzük a legnagyobb kitevőjűtől a legkisebb kitevőjűig.
a+b=-5 ab=-7\times 2=-14
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -7t^{2}+at+bt+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-14 2,-7
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -14.
1-14=-13 2-7=-5
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=2 b=-7
A megoldás az a pár, amelynek összege -5.
\left(-7t^{2}+2t\right)+\left(-7t+2\right)
Átírjuk az értéket (-7t^{2}-5t+2) \left(-7t^{2}+2t\right)+\left(-7t+2\right) alakban.
-t\left(7t-2\right)-\left(7t-2\right)
A -t a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(7t-2\right)\left(-t-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) 7t-2 általános kifejezést a zárójelből.
t=\frac{2}{7} t=-1
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a 7t-2=0 és a -t-1=0.
-35t-49t^{2}=-14
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és 98. Az eredmény 49.
-35t-49t^{2}+14=0
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 14.
-49t^{2}-35t+14=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
t=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{\left(-35\right)^{2}-4\left(-49\right)\times 14}}{2\left(-49\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -49 értéket a-ba, a(z) -35 értéket b-be és a(z) 14 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
t=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{1225-4\left(-49\right)\times 14}}{2\left(-49\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -35.
t=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{1225+196\times 14}}{2\left(-49\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -49.
t=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{1225+2744}}{2\left(-49\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 196 és 14.
t=\frac{-\left(-35\right)±\sqrt{3969}}{2\left(-49\right)}
Összeadjuk a következőket: 1225 és 2744.
t=\frac{-\left(-35\right)±63}{2\left(-49\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 3969.
t=\frac{35±63}{2\left(-49\right)}
-35 ellentettje 35.
t=\frac{35±63}{-98}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -49.
t=\frac{98}{-98}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{35±63}{-98}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 35 és 63.
t=-1
98 elosztása a következővel: -98.
t=-\frac{28}{-98}
Megoldjuk az egyenletet (t=\frac{35±63}{-98}). ± előjele negatív. 63 kivonása a következőből: 35.
t=\frac{2}{7}
A törtet (\frac{-28}{-98}) leegyszerűsítjük 14 kivonásával és kiejtésével.
t=-1 t=\frac{2}{7}
Megoldottuk az egyenletet.
-35t-49t^{2}=-14
Összeszorozzuk a következőket: \frac{1}{2} és 98. Az eredmény 49.
-49t^{2}-35t=-14
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
\frac{-49t^{2}-35t}{-49}=-\frac{14}{-49}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -49.
t^{2}+\left(-\frac{35}{-49}\right)t=-\frac{14}{-49}
A(z) -49 értékkel való osztás eltünteti a(z) -49 értékkel való szorzást.
t^{2}+\frac{5}{7}t=-\frac{14}{-49}
A törtet (\frac{-35}{-49}) leegyszerűsítjük 7 kivonásával és kiejtésével.
t^{2}+\frac{5}{7}t=\frac{2}{7}
A törtet (\frac{-14}{-49}) leegyszerűsítjük 7 kivonásával és kiejtésével.
t^{2}+\frac{5}{7}t+\left(\frac{5}{14}\right)^{2}=\frac{2}{7}+\left(\frac{5}{14}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) \frac{5}{7} értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye \frac{5}{14}. Ezután hozzáadjuk \frac{5}{14} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
t^{2}+\frac{5}{7}t+\frac{25}{196}=\frac{2}{7}+\frac{25}{196}
A(z) \frac{5}{14} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
t^{2}+\frac{5}{7}t+\frac{25}{196}=\frac{81}{196}
\frac{2}{7} és \frac{25}{196} összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
\left(t+\frac{5}{14}\right)^{2}=\frac{81}{196}
Tényezőkre t^{2}+\frac{5}{7}t+\frac{25}{196}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(t+\frac{5}{14}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{196}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
t+\frac{5}{14}=\frac{9}{14} t+\frac{5}{14}=-\frac{9}{14}
Egyszerűsítünk.
t=\frac{2}{7} t=-1
Kivonjuk az egyenlet mindkét oldalából a következőt: \frac{5}{14}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}