Ugrás a tartalomra
Szorzattá alakítás
Tick mark Image
Kiértékelés
Tick mark Image
Grafikon

Hasonló feladatok a webes keresésből

Megosztás

3\left(-x^{2}-2x+3\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
a+b=-2 ab=-3=-3
Vegyük a következőt: -x^{2}-2x+3. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=1 b=-3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+x\right)+\left(-3x+3\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}-2x+3) \left(-x^{2}+x\right)+\left(-3x+3\right) alakban.
x\left(-x+1\right)+3\left(-x+1\right)
A x a második csoportban lévő első és 3 faktort.
\left(-x+1\right)\left(x+3\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+1 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(-x+1\right)\left(x+3\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-3x^{2}-6x+9=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{\left(-6\right)^{2}-4\left(-3\right)\times 9}}{2\left(-3\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36-4\left(-3\right)\times 9}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -6.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+12\times 9}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{36+108}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 9.
x=\frac{-\left(-6\right)±\sqrt{144}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 108.
x=\frac{-\left(-6\right)±12}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{6±12}{2\left(-3\right)}
-6 ellentettje 6.
x=\frac{6±12}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{18}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±12}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 6 és 12.
x=-3
18 elosztása a következővel: -6.
x=-\frac{6}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{6±12}{-6}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: 6.
x=1
-6 elosztása a következővel: -6.
-3x^{2}-6x+9=-3\left(x-\left(-3\right)\right)\left(x-1\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -3 értéket x_{1} helyére, a(z) 1 értéket pedig x_{2} helyére.
-3x^{2}-6x+9=-3\left(x+3\right)\left(x-1\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.