Szorzattá alakítás
-3\left(x-3\right)\left(x+1\right)
Kiértékelés
-3\left(x-3\right)\left(x+1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\left(-x^{2}+2x+3\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
a+b=2 ab=-3=-3
Vegyük a következőt: -x^{2}+2x+3. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx+3 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
a=3 b=-1
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Az egyetlen ilyen pár a rendszermegoldás.
\left(-x^{2}+3x\right)+\left(-x+3\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+2x+3) \left(-x^{2}+3x\right)+\left(-x+3\right) alakban.
-x\left(x-3\right)-\left(x-3\right)
A -x a második csoportban lévő első és -1 faktort.
\left(x-3\right)\left(-x-1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-3 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(x-3\right)\left(-x-1\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-3x^{2}+6x+9=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-6±\sqrt{6^{2}-4\left(-3\right)\times 9}}{2\left(-3\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-6±\sqrt{36-4\left(-3\right)\times 9}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 6.
x=\frac{-6±\sqrt{36+12\times 9}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-6±\sqrt{36+108}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 9.
x=\frac{-6±\sqrt{144}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 36 és 108.
x=\frac{-6±12}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 144.
x=\frac{-6±12}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{6}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±12}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -6 és 12.
x=-1
6 elosztása a következővel: -6.
x=-\frac{18}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-6±12}{-6}). ± előjele negatív. 12 kivonása a következőből: -6.
x=3
-18 elosztása a következővel: -6.
-3x^{2}+6x+9=-3\left(x-\left(-1\right)\right)\left(x-3\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -1 értéket x_{1} helyére, a(z) 3 értéket pedig x_{2} helyére.
-3x^{2}+6x+9=-3\left(x+1\right)\left(x-3\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}