Megoldás a(z) x változóra
x=4
x=13
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-x^{2}+17x-52=0
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: 3.
a+b=17 ab=-\left(-52\right)=52
Az egyenlet megoldásához csoportosítással tényezőkre bontjuk az egyenlőségjeltől balra lévő kifejezést úgy, hogy először átírjuk -x^{2}+ax+bx-52 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,52 2,26 4,13
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 52.
1+52=53 2+26=28 4+13=17
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=13 b=4
A megoldás az a pár, amelynek összege 17.
\left(-x^{2}+13x\right)+\left(4x-52\right)
Átírjuk az értéket (-x^{2}+17x-52) \left(-x^{2}+13x\right)+\left(4x-52\right) alakban.
-x\left(x-13\right)+4\left(x-13\right)
A -x a második csoportban lévő első és 4 faktort.
\left(x-13\right)\left(-x+4\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) x-13 általános kifejezést a zárójelből.
x=13 x=4
Az egyenletmegoldások kereséséhez, a x-13=0 és a -x+4=0.
-3x^{2}+51x-156=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-51±\sqrt{51^{2}-4\left(-3\right)\left(-156\right)}}{2\left(-3\right)}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) -3 értéket a-ba, a(z) 51 értéket b-be és a(z) -156 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-51±\sqrt{2601-4\left(-3\right)\left(-156\right)}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 51.
x=\frac{-51±\sqrt{2601+12\left(-156\right)}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-51±\sqrt{2601-1872}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -156.
x=\frac{-51±\sqrt{729}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 2601 és -1872.
x=\frac{-51±27}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 729.
x=\frac{-51±27}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=-\frac{24}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-51±27}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -51 és 27.
x=4
-24 elosztása a következővel: -6.
x=-\frac{78}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-51±27}{-6}). ± előjele negatív. 27 kivonása a következőből: -51.
x=13
-78 elosztása a következővel: -6.
x=4 x=13
Megoldottuk az egyenletet.
-3x^{2}+51x-156=0
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
-3x^{2}+51x-156-\left(-156\right)=-\left(-156\right)
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: 156.
-3x^{2}+51x=-\left(-156\right)
Ha kivonjuk a(z) -156 értéket önmagából, az eredmény 0 lesz.
-3x^{2}+51x=156
-156 kivonása a következőből: 0.
\frac{-3x^{2}+51x}{-3}=\frac{156}{-3}
Mindkét oldalt elosztjuk ennyivel: -3.
x^{2}+\frac{51}{-3}x=\frac{156}{-3}
A(z) -3 értékkel való osztás eltünteti a(z) -3 értékkel való szorzást.
x^{2}-17x=\frac{156}{-3}
51 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-17x=-52
156 elosztása a következővel: -3.
x^{2}-17x+\left(-\frac{17}{2}\right)^{2}=-52+\left(-\frac{17}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -17 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{17}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{17}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-17x+\frac{289}{4}=-52+\frac{289}{4}
A(z) -\frac{17}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-17x+\frac{289}{4}=\frac{81}{4}
Összeadjuk a következőket: -52 és \frac{289}{4}.
\left(x-\frac{17}{2}\right)^{2}=\frac{81}{4}
Tényezőkre x^{2}-17x+\frac{289}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{17}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{81}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{17}{2}=\frac{9}{2} x-\frac{17}{2}=-\frac{9}{2}
Egyszerűsítünk.
x=13 x=4
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{17}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}