Szorzattá alakítás
\left(2-x\right)\left(3x+1\right)
Kiértékelés
\left(2-x\right)\left(3x+1\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=5 ab=-3\times 2=-6
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3x^{2}+ax+bx+2 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
-1,6 -2,3
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b pozitív, a pozitív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a negatív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -6.
-1+6=5 -2+3=1
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=6 b=-1
A megoldás az a pár, amelynek összege 5.
\left(-3x^{2}+6x\right)+\left(-x+2\right)
Átírjuk az értéket (-3x^{2}+5x+2) \left(-3x^{2}+6x\right)+\left(-x+2\right) alakban.
3x\left(-x+2\right)-x+2
Emelje ki a(z) 3x elemet a(z) -3x^{2}+6x kifejezésből.
\left(-x+2\right)\left(3x+1\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+2 általános kifejezést a zárójelből.
-3x^{2}+5x+2=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-5±\sqrt{5^{2}-4\left(-3\right)\times 2}}{2\left(-3\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-5±\sqrt{25-4\left(-3\right)\times 2}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 5.
x=\frac{-5±\sqrt{25+12\times 2}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-5±\sqrt{25+24}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 2.
x=\frac{-5±\sqrt{49}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 25 és 24.
x=\frac{-5±7}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{-5±7}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=\frac{2}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±7}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -5 és 7.
x=-\frac{1}{3}
A törtet (\frac{2}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{12}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-5±7}{-6}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -5.
x=2
-12 elosztása a következővel: -6.
-3x^{2}+5x+2=-3\left(x-\left(-\frac{1}{3}\right)\right)\left(x-2\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -\frac{1}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) 2 értéket pedig x_{2} helyére.
-3x^{2}+5x+2=-3\left(x+\frac{1}{3}\right)\left(x-2\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
-3x^{2}+5x+2=-3\times \frac{-3x-1}{-3}\left(x-2\right)
\frac{1}{3} és x összeadásához megkeressük a közös nevezőt, majd összeadjuk a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-3x^{2}+5x+2=\left(-3x-1\right)\left(x-2\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: -3 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}