Szorzattá alakítás
\left(4-x\right)\left(3x-5\right)
Kiértékelés
\left(4-x\right)\left(3x-5\right)
Grafikon
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
a+b=17 ab=-3\left(-20\right)=60
Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -3x^{2}+ax+bx-20 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,60 2,30 3,20 4,15 5,12 6,10
Mivel ab pozitív, a és b azonos aláírására. Mivel a+b pozitív, a és b egyaránt pozitív. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata 60.
1+60=61 2+30=32 3+20=23 4+15=19 5+12=17 6+10=16
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=12 b=5
A megoldás az a pár, amelynek összege 17.
\left(-3x^{2}+12x\right)+\left(5x-20\right)
Átírjuk az értéket (-3x^{2}+17x-20) \left(-3x^{2}+12x\right)+\left(5x-20\right) alakban.
3x\left(-x+4\right)-5\left(-x+4\right)
A 3x a második csoportban lévő első és -5 faktort.
\left(-x+4\right)\left(3x-5\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -x+4 általános kifejezést a zárójelből.
-3x^{2}+17x-20=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
x=\frac{-17±\sqrt{17^{2}-4\left(-3\right)\left(-20\right)}}{2\left(-3\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-17±\sqrt{289-4\left(-3\right)\left(-20\right)}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: 17.
x=\frac{-17±\sqrt{289+12\left(-20\right)}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
x=\frac{-17±\sqrt{289-240}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és -20.
x=\frac{-17±\sqrt{49}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 289 és -240.
x=\frac{-17±7}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 49.
x=\frac{-17±7}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
x=-\frac{10}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-17±7}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: -17 és 7.
x=\frac{5}{3}
A törtet (\frac{-10}{-6}) leegyszerűsítjük 2 kivonásával és kiejtésével.
x=-\frac{24}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{-17±7}{-6}). ± előjele negatív. 7 kivonása a következőből: -17.
x=4
-24 elosztása a következővel: -6.
-3x^{2}+17x-20=-3\left(x-\frac{5}{3}\right)\left(x-4\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) \frac{5}{3} értéket x_{1} helyére, a(z) 4 értéket pedig x_{2} helyére.
-3x^{2}+17x-20=-3\times \frac{-3x+5}{-3}\left(x-4\right)
\frac{5}{3} kivonása a következőből: x: megkeressük a közös nevezőt, majd kivonjuk egymásból a számlálókat. Ezután ha lehetséges, egyszerűsítjük a törtet.
-3x^{2}+17x-20=\left(-3x+5\right)\left(x-4\right)
A legnagyobb közös osztó (3) kiejtése itt: -3 és 3.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}