Szorzattá alakítás
3\left(3-u\right)\left(u+15\right)
Kiértékelés
3\left(3-u\right)\left(u+15\right)
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
3\left(-u^{2}-12u+45\right)
Kiemeljük a következőt: 3.
a+b=-12 ab=-45=-45
Vegyük a következőt: -u^{2}-12u+45. Csoportosítással tényezőkre bontjuk a kifejezést úgy, hogy először átírjuk -u^{2}+au+bu+45 alakúvá. A a és b megkereséséhez állítson be egy rendszer-egy rendszert.
1,-45 3,-15 5,-9
Mivel a ab negatív, a és b rendelkezik a megfelelő előjel között. Mivel a a+b negatív, a negatív szám nagyobb abszolút értéket tartalmaz, mint a pozitív érték. Listát készítünk minden olyan egész párról, amelynek szorzata -45.
1-45=-44 3-15=-12 5-9=-4
Kiszámítjuk az egyes párok összegét.
a=3 b=-15
A megoldás az a pár, amelynek összege -12.
\left(-u^{2}+3u\right)+\left(-15u+45\right)
Átírjuk az értéket (-u^{2}-12u+45) \left(-u^{2}+3u\right)+\left(-15u+45\right) alakban.
u\left(-u+3\right)+15\left(-u+3\right)
A u a második csoportban lévő első és 15 faktort.
\left(-u+3\right)\left(u+15\right)
A disztributivitási tulajdonság használatával emelje ki a(z) -u+3 általános kifejezést a zárójelből.
3\left(-u+3\right)\left(u+15\right)
Írja át a teljes tényezőkre bontott kifejezést.
-3u^{2}-36u+135=0
A másodfokú polinomiális kifejezés ezzel a transzformációval faktorálható: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). A másodfokú egyenlet (ax^{2}+bx+c=0) két megoldása x_{1} és x_{2}.
u=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{\left(-36\right)^{2}-4\left(-3\right)\times 135}}{2\left(-3\right)}
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
u=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1296-4\left(-3\right)\times 135}}{2\left(-3\right)}
Négyzetre emeljük a következőt: -36.
u=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1296+12\times 135}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -3.
u=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{1296+1620}}{2\left(-3\right)}
Összeszorozzuk a következőket: 12 és 135.
u=\frac{-\left(-36\right)±\sqrt{2916}}{2\left(-3\right)}
Összeadjuk a következőket: 1296 és 1620.
u=\frac{-\left(-36\right)±54}{2\left(-3\right)}
Négyzetgyököt vonunk a következőből: 2916.
u=\frac{36±54}{2\left(-3\right)}
-36 ellentettje 36.
u=\frac{36±54}{-6}
Összeszorozzuk a következőket: 2 és -3.
u=\frac{90}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (u=\frac{36±54}{-6}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 36 és 54.
u=-15
90 elosztása a következővel: -6.
u=-\frac{18}{-6}
Megoldjuk az egyenletet (u=\frac{36±54}{-6}). ± előjele negatív. 54 kivonása a következőből: 36.
u=3
-18 elosztása a következővel: -6.
-3u^{2}-36u+135=-3\left(u-\left(-15\right)\right)\left(u-3\right)
Az eredeti kifejezést szorzattá alakítjuk a következő képlet alapján: ax^{2}+bx+c=a\left(x-x_{1}\right)\left(x-x_{2}\right). Behelyettesítjük a(z) -15 értéket x_{1} helyére, a(z) 3 értéket pedig x_{2} helyére.
-3u^{2}-36u+135=-3\left(u+15\right)\left(u-3\right)
A(z) p-\left(-q\right) alakú kifejezések egyszerűsítése p+q alakúvá.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}