Megoldás a(z) x változóra
x = \frac{\sqrt{157} + 11}{2} \approx 11,764982043
x=\frac{11-\sqrt{157}}{2}\approx -0,764982043
Grafikon
Teszt
Quadratic Equation
5 ehhez hasonló probléma:
- 3 ( 2 x - 1 ) + ( x + 1 ) ( x - 1 ) - 5 ( x + 2 ) = 1
Megosztás
Átmásolva a vágólapra
-6x+3+\left(x+1\right)\left(x-1\right)-5\left(x+2\right)=1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -3 és 2x-1.
-6x+3+x^{2}-1-5\left(x+2\right)=1
Vegyük a következőt: \left(x+1\right)\left(x-1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
-6x+2+x^{2}-5\left(x+2\right)=1
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 2.
-6x+2+x^{2}-5x-10=1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -5 és x+2.
-11x+2+x^{2}-10=1
Összevonjuk a következőket: -6x és -5x. Az eredmény -11x.
-11x-8+x^{2}=1
Kivonjuk a(z) 10 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -8.
-11x-8+x^{2}-1=0
Mindkét oldalból kivonjuk a következőt: 1.
-11x-9+x^{2}=0
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) -8 értéket. Az eredmény -9.
x^{2}-11x-9=0
Minden ax^{2}+bx+c=0 alakú egyenlet megoldható a másodfokú egyenlet megoldóképletével: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}. A megoldóképlet két megoldást ad, az egyik az, amikor a ± összeadás, a másik amikor kivonás.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{\left(-11\right)^{2}-4\left(-9\right)}}{2}
Ez az egyenlet kanonikus alakban van: ax^{2}+bx+c=0. Behelyettesítjük a(z) 1 értéket a-ba, a(z) -11 értéket b-be és a(z) -9 értéket c-be a megoldóképletben: \frac{-b±\sqrt{b^{2}-4ac}}{2a}.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121-4\left(-9\right)}}{2}
Négyzetre emeljük a következőt: -11.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{121+36}}{2}
Összeszorozzuk a következőket: -4 és -9.
x=\frac{-\left(-11\right)±\sqrt{157}}{2}
Összeadjuk a következőket: 121 és 36.
x=\frac{11±\sqrt{157}}{2}
-11 ellentettje 11.
x=\frac{\sqrt{157}+11}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{11±\sqrt{157}}{2}). ± előjele pozitív. Összeadjuk a következőket: 11 és \sqrt{157}.
x=\frac{11-\sqrt{157}}{2}
Megoldjuk az egyenletet (x=\frac{11±\sqrt{157}}{2}). ± előjele negatív. \sqrt{157} kivonása a következőből: 11.
x=\frac{\sqrt{157}+11}{2} x=\frac{11-\sqrt{157}}{2}
Megoldottuk az egyenletet.
-6x+3+\left(x+1\right)\left(x-1\right)-5\left(x+2\right)=1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -3 és 2x-1.
-6x+3+x^{2}-1-5\left(x+2\right)=1
Vegyük a következőt: \left(x+1\right)\left(x-1\right). A szorzás négyzetre emelt értékek különbségévé alakítható ezzel a szabállyal: \left(a-b\right)\left(a+b\right)=a^{2}-b^{2}. Négyzetre emeljük a következőt: 1.
-6x+2+x^{2}-5\left(x+2\right)=1
Kivonjuk a(z) 1 értékből a(z) 3 értéket. Az eredmény 2.
-6x+2+x^{2}-5x-10=1
A disztributivitás felhasználásával összeszorozzuk a következőket: -5 és x+2.
-11x+2+x^{2}-10=1
Összevonjuk a következőket: -6x és -5x. Az eredmény -11x.
-11x-8+x^{2}=1
Kivonjuk a(z) 10 értékből a(z) 2 értéket. Az eredmény -8.
-11x+x^{2}=1+8
Bővítsük az egyenlet mindkét oldalát ezzel: 8.
-11x+x^{2}=9
Összeadjuk a következőket: 1 és 8. Az eredmény 9.
x^{2}-11x=9
Az ehhez hasonló másodfokú egyenletek teljes négyzetté alakítással oldhatók meg. A teljes négyzetté alakításhoz az egyenletet először x^{2}+bx=c alakra kell hozni.
x^{2}-11x+\left(-\frac{11}{2}\right)^{2}=9+\left(-\frac{11}{2}\right)^{2}
Elosztjuk a(z) -11 értéket, az x-es tag együtthatóját 2-vel; ennek eredménye -\frac{11}{2}. Ezután hozzáadjuk -\frac{11}{2} négyzetét az egyenlet mindkét oldalához. Ezzel a lépéssel teljes négyzetté alakítottuk az egyenlet bal oldalát.
x^{2}-11x+\frac{121}{4}=9+\frac{121}{4}
A(z) -\frac{11}{2} négyzetre emeléséhez a tört számlálóját és nevezőjét is négyzetre emeljük.
x^{2}-11x+\frac{121}{4}=\frac{157}{4}
Összeadjuk a következőket: 9 és \frac{121}{4}.
\left(x-\frac{11}{2}\right)^{2}=\frac{157}{4}
Tényezőkre x^{2}-11x+\frac{121}{4}. Ha x^{2}+bx+c egy tökéletes négyzet, akkor mindig \left(x+\frac{b}{2}\right)^{2} lehet szorzattá tenni.
\sqrt{\left(x-\frac{11}{2}\right)^{2}}=\sqrt{\frac{157}{4}}
Az egyenlet mindkét oldalából négyzetgyököt vonunk.
x-\frac{11}{2}=\frac{\sqrt{157}}{2} x-\frac{11}{2}=-\frac{\sqrt{157}}{2}
Egyszerűsítünk.
x=\frac{\sqrt{157}+11}{2} x=\frac{11-\sqrt{157}}{2}
Hozzáadjuk az egyenlet mindkét oldalához a következőt: \frac{11}{2}.
Példák
Másodfokú egyenlet
{ x } ^ { 2 } - 4 x - 5 = 0
Trigonometria
4 \sin \theta \cos \theta = 2 \sin \theta
Lineáris egyenlet
y = 3x + 4
Számtan
699 * 533
Mátrix
\left[ \begin{array} { l l } { 2 } & { 3 } \\ { 5 } & { 4 } \end{array} \right] \left[ \begin{array} { l l l } { 2 } & { 0 } & { 3 } \\ { -1 } & { 1 } & { 5 } \end{array} \right]
Egyenletrendszer
\left. \begin{cases} { 8x+2y = 46 } \\ { 7x+3y = 47 } \end{cases} \right.
Differenciálszámítás
\frac { d } { d x } \frac { ( 3 x ^ { 2 } - 2 ) } { ( x - 5 ) }
Integrálás
\int _ { 0 } ^ { 1 } x e ^ { - x ^ { 2 } } d x
Határértékek
\lim _{x \rightarrow-3} \frac{x^{2}-9}{x^{2}+2 x-3}